Ez egy nagyon aktuális és sokat vitatott téma. A közvélekedés és sok populáris pszichológiai irodalom valóban azt sugallja, hogy egyre több a nárcisztikus személyiség, különösen a fiatalabb generációkban.
Azonban fontos, hogy különbséget tegyünk a tudományos adatok és a kulturális megfigyelések között.
📊 A Tudományos Álláspont – Nehéz Bizonyítani
A Nárcisztikus Személyiségzavar (NPD) diagnosztizált eseteinek számában a klinikai szakemberek körében nincs egyértelmű növekedés. A személyiségzavarok előfordulása általában stabilabb, mint a hangulati vagy szorongásos zavaroké.
Azonban a nárcisztikus jegyek növekedhetnek:
- Dr. Jean Twenge kutatása: Az egyik legismertebb kutató, aki azt állítja, hogy a nárcisztikus jegyek (de nem feltétlenül az NPD) nőtt a „Baby Boomers” generációtól a „Millennials” (Y generáció) felé haladva az NPI (Narcissistic Personality Inventory) tesztek alapján. Ezt a kutatást sok kritika éri a módszertan miatt, de a téma felkapottá vált.
- Nehezebb diagnosztika: Mivel a nárcizmus a külső körülmények függvényében is megnyilvánul, nehéz eldönteni, hogy egy viselkedésminta valóban egy személyiségzavar része-e, vagy csak egy kulturális norma által előidézett reakció.
🌐 Miért érezzük, hogy „egyre több a nárcisztikus”? (Kulturális Tényezők)
A jelenség oka inkább a modern társadalmi és technológiai változásokban keresendő, amelyek felerősítik és láthatóbbá teszik a nárcisztikus viselkedést:
1. A Közösségi Média Szerepe (A „Grandiozitás” Színpada)
- Túlhangsúlyozott Én-kép: Az Instagram, TikTok és más platformok lehetőséget adnak arra, hogy az emberek szerkesszék és kizárólag a pozitív oldalukat mutassák be (grandiozitás), miközben állandóan igénylik a „like-ok” formájában érkező külső csodálatot.
- Külső Validáció: A folyamatos visszajelzés (lájkok, követők) a külső megerősítésre való függőséget erősíti, ami a nárcizmus egyik alappillére.
2. Szülői Nevelés (Az „Önértékelés” Korszaka)
- Túldicséret: A korábbi generációkhoz képest a modern szülői nevelés hajlamos a túlzott és gyakran tartalom nélküli dicséretre („te vagy a legjobb, a legkülönlegesebb”), ami megalapozza a jogosultságérzetet és a grandiozitást.
3. Fogyasztói Kultúra (Az „Én Vagyok a Központban” Érzés)
- Individualizmus: A nyugati társadalmak egyre inkább az individualizmust helyezik előtérbe a közösség rovására, ami ösztönzi az önközpontú viselkedést.
- Szolgáltatásközpontúság: Minden azonnal elérhető, minden az ügyfél (vagyis az egyén) körül forog, ami felerősíti a jogosultságérzetet („nekem jár ez a bánásmód”).
Összefoglalva: nem feltétlenül a klinikai esetek száma nő drámaian, hanem a modern környezetünk olyan kulturális normákat és eszközöket teremtett (mint a közösségi média), amelyek felerősítik és jutalmazzák azokat a viselkedéseket, amelyek nagyon hasonlítanak a nárcisztikus jegyekre.
Forrás : Google