Ennél keserűbb sorsot szinte elképzelni sem lehet. Zoltánt nagyon fiatalon, 38 évesen ragadta el a halál, de élete utolsó két éve egyébként is maga volt a földi pokol. Ő az az édesapa, akinek négyéves kislányát egy sofőr bent felejtette az óvodásokat szállító buszban 2022. június 7-én Tomajmonostorán.
A kis Inez szörnyű kínok között veszítette életét: a tűző napon, egy fedetlen parkolóban, csukott ajtókkal és ablakokkal leparkolt járműben kialakult több mint 50 fokos, levegőtlen forróságban volt órákon át. A gyermek az eszméletét vesztette és a melegtől hőgutát is kapott. Hiába szállították még aznap kórházba, olyan súlyos egészségkárosodást szenvedett, hogy három nappal később életét vesztette. Az édesapja szerette volna, ha a sofőr méltó büntetést kap hanyagságáért, de a jogerős ítéletet kimondó tárgyalás napját már nem élhette meg. Egy nappal előtte temették el, tulajdonképpen belehalt a gyászba.
A tragikus sorsú gyermek édesapja ugyan már jó ideje tudta, hogy egy szörnyű betegség támadta meg a szervezetét, de az utolsó pillanatig küzdött és egyáltalán nem gondolt arra, hogy ilyen közel a vég. 2020-ban diagnosztizálták nála a daganatos megbetegedést, és még abban az évben megműtötték, s kemoterápiás kezeléseket is kapott.
– Utána jobban volt, még a munkáját is folytatta nehézgépkezelőként, de a kislányával történtek annyira megviselték, akkora trauma volt számára, ami súlyosbította nála a betegségét és felerősítette a tüneteit. A daganat végül úgy szétterjedt a szervezetében, hogy már nem lehetett rajta segíteni – mesélte szomorúan a Vasárnapi Blikknek a mindössze 38 éves korában elhunyt Rusvai Zoltán édesanyja, Sztruhala Istvánné. A fiatal férfit csak az utolsó napon vitte kórházba a mentő, hogy infúziót kapjon és megvizsgálják. A családja este hazatért, a szörnyű hírrel pedig a párját értesítették október 3-án hajnalban. A fiatal apa búcsúztatójára 14-én került sor, éppen azelőtt, hogy a forró buszban felejtett és elhunyt kislányuk tragédiája miatt bíróság elé állított sofőrt jogerősen is elítélték. Pedig korábban minden egyes tárgyaláson részt vett a szerelmével összekapaszkodva: ezúttal is így tervezték.
A forró katlanná vált furgon sofőrje – aki a járműben felejtette Inezt – végül két év felfüggesztett szabadságvesztést kapott, ami azt jelenti, hogy egy család teljes tönkretétele miatt egyetlen egy napra sem kell a rácsok mögé vonulnia.
– Elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk a döntést. Igazságtalannak érezzük, hogy nincs egyetlen valódi felelős sem. A tárgyalásokon annyiszor elhangzott, hogy a sofőr megkapta a méltó büntetését és hogy minden nap a tragédiával kel és fekszik, de rólunk, a szülőkről egy szó sem esett, hogy mit élünk át az egyetlen gyermekünk elvesztése miatt. Tőlünk soha senki nem kért bocsánatot, de még csak azt sem mondta, hogy sajnálja. Az egész családunkat tönkre tették – zokogott Kovács Eszter, aki kislánya után a férjét is elvesztette.
Rusvai Zoltán a kislányuk halála után három hónappal adott exkluzív interjút a Blikknek.
„A mi fájdalmunkra nincs gyógyír. A párom visszament dolgozni, hogy elterelje valahogy a figyelmét. Én az ügyvédekkel tartom a kapcsolatot, a sírhelyet intézem. Nekünk csak Inez volt, nincsenek testvérei, és nem is lehetnek, mivel daganatos beteg vagyok. Az állapotom egyre csak romlik. Ám ígéretet tettem a lányomnak…” – fogalmazott érezhető fájdalommal a szívében akkor.
– Az volt az ígérete, hogy meg fogja élni, hogy a felelősöket megtalálják és megkapják a méltó büntetésüket, és az, hogy harcolni fog azért, hogy megbűnhődjenek. Mindenképp azt szerette volna – ahogy mi is –, hogy letöltendő börtönt kapjon legalább a buszsofőr – tette hozzá Eszter. Zoltánnal tíz éve alkottak egy párt és együtt akarták leélni az életüket. Nagy volt a boldogság, amikor 2018-ban megszületett a gyermekük, de az élet közbeszólt. Zoltánnak van egy 13 és egy 32 éves öccse is, akik szintén belerokkantak a fájdalomba.
– Hiába tudta, hogy beteg, még az utolsó napokban sem gondolt arra és hitte el, hogy mindjárt itt a vége. Erős és kitartó volt. Nincsenek szavak arra, amit most érzek. Feldolgozni sosem fogom, az életem végéig kísérni fognak ezek a tragédiák… – halt el Eszter hangja.
Forrás: blikk