Gyorsan meghirdetett, majd elhalasztott budapesti békecsúcs, orosz izmozás a fronton, bombázott ukrán civilek, Kijev és a Nyugat célkeresztjében az orosz gazdaság motorja, vagyis az energiahordozó-export.
Kijevet valóságos drónzápor árasztotta el: egy éjjeli támadásban három ember meghalt, harmincan megsérültek, köztük gyerekek. Kramatorszkban, a front közelében két ukrán újságíró vesztette életét dróncsapásban. Az orosz légtérben is aktívak voltak a drónok, a légvédelem több tucat behatoló ukrán eszközt lőtt le Moszkva közelében. Ezek mind a múlt vasárnaphoz kapcsolódó háborús hírek, és az is, hogy Ukrajna további erőket vezényelt a régóta szorongatott Pokrovszkba, a nyugat-donecki védvonal kulcserődjébe. Az oroszok harapófogóban tartják a várost, és már százával hatoltak be, bár ukrán források szerint mindeddig 14-15 ezer főnyi veszteséget szenvedtek.
Ez a kép éles kontrasztot mutat azzal, hogy nem olyan régen még arról egyeztetett az amerikai és az orosz államfő, hogy hamarosan Budapesten találkoznak „az ukrajnai béke érdekében”. A bejelentést október 16-án tette Donald Trump amerikai elnök egy hosszú telefonbeszélgetés után, a Kreml pedig megerősítette, mondván, a magyar miniszterelnök jó viszonyt ápol mindkét féllel.
Ezután gyors egymásutánban zajlottak az események. Október 17-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Donald Trump, és feszült tárgyalást folytattak az amerikai nagy hatótávolságú Tomahawk cirkálórakéták ügyében, amelyekre Kijevnek égetően szüksége lett volna. A jelek szerint azonban Trump nem akarta ezzel provokálni az oroszokat a tervezett találkozó előtt, az amerikai rakétákkal ugyanis mélyen Oroszország belsejére lehetne csapásokat mérni, ami Moszkva szerint súlyos eszkalációhoz vezetett volna. Zelenszkij azt közölte, továbbra sem mondott le arról, hogy megkapja a fegyvereket. Ezt követte október 21-én Marco Rubio amerikai külügyminiszter telefonos egyeztetése orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Röviddel ezután azonban a Fehér Ház közölte: „nincs tervben Trump és Putyin találkozója”. Sőt, az amerikai elnök jelenleg értelmetlennek nevezte a találkozót – feltehetőleg nem azért, mert olyan pompásan sikerült volna az eszmecsere.
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Kijevet valóságos drónzápor árasztotta el: egy éjjeli támadásban három ember meghalt, harmincan megsérültek, köztük gyerekek. Kramatorszkban, a front közelében két ukrán újságíró vesztette életét dróncsapásban. Az orosz légtérben is aktívak voltak a drónok, a légvédelem több tucat behatoló ukrán eszközt lőtt le Moszkva közelében. Ezek mind a múlt vasárnaphoz kapcsolódó háborús hírek, és az is, hogy Ukrajna további erőket vezényelt a régóta szorongatott Pokrovszkba, a nyugat-donecki védvonal kulcserődjébe. Az oroszok harapófogóban tartják a várost, és már százával hatoltak be, bár ukrán források szerint mindeddig 14-15 ezer főnyi veszteséget szenvedtek.
Ez a kép éles kontrasztot mutat azzal, hogy nem olyan régen még arról egyeztetett az amerikai és az orosz államfő, hogy hamarosan Budapesten találkoznak „az ukrajnai béke érdekében”. A bejelentést október 16-án tette Donald Trump amerikai elnök egy hosszú telefonbeszélgetés után, a Kreml pedig megerősítette, mondván, a magyar miniszterelnök jó viszonyt ápol mindkét féllel.
Ezután gyors egymásutánban zajlottak az események. Október 17-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Donald Trump, és feszült tárgyalást folytattak az amerikai nagy hatótávolságú Tomahawk cirkálórakéták ügyében, amelyekre Kijevnek égetően szüksége lett volna. A jelek szerint azonban Trump nem akarta ezzel provokálni az oroszokat a tervezett találkozó előtt, az amerikai rakétákkal ugyanis mélyen Oroszország belsejére lehetne csapásokat mérni, ami Moszkva szerint súlyos eszkalációhoz vezetett volna. Zelenszkij azt közölte, továbbra sem mondott le arról, hogy megkapja a fegyvereket. Ezt követte október 21-én Marco Rubio amerikai külügyminiszter telefonos egyeztetése orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Röviddel ezután azonban a Fehér Ház közölte: „nincs tervben Trump és Putyin találkozója”. Sőt, az amerikai elnök jelenleg értelmetlennek nevezte a találkozót – feltehetőleg nem azért, mert olyan pompásan sikerült volna az eszmecsere.
Moszkva ebbe nem ment bele, a teljes Donecki területet és más részeket is követel.
Állítólag az amerikai hírszerzés is arra a következtetésre jutott, hogy az oroszok nem engednek: nem véletlen, hogy Trump – a fiaskóval végződő alaszkai csúcsra utalva – azt mondta, hogy nem akart „értelmetlen” találkozót.
Annak, ha a jelenlegi frontvonalak mentén fagy be a konfliktus, Kijev sem örült volna, bár Zelenszkij feltételesen – nyugati biztonsági garanciák, illetve a megszállt területek annektálásának el nem ismerése mellett – és persze ideiglenesen belemehetett volna, tekintettel arra, hogy
Ukrajna a végkimerülés határára ért.
Forrás: mandiner.hu