Oroszország és Ukrajna is egymást vádolja a békefolyamat akadályozásával. Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint Washington mindkét féllel elégedetlen, a Trump-adminisztráció pedig nem tudja betartani a háború gyors lezárására tett ígéretét. Három lehetőség áll az Egyesült Államok előtt, de egyik sem ígér egyértelmű sikert. Egyre valószínűbb, hogy a béketárgyalások elhúzódnak, és kérdéses, milyen eredménnyel zárulhatnak.
Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Állandó külpolitikai szakértőnk Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója, aki segít értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.
Donald Trump kezdetben azt ígérte, hogy megválasztása esetén 24 órán belül békét teremt Ukrajnában, később azonban már elnöksége első 100 napján belülre ígérte a megállapodást. Végül egyik vállalását sem sikerült teljesítenie, ugyanakkor a Fehér Házba való visszatérése óta érezhetően megváltozott az Egyesült Államok hozzáállása a háborúhoz. Washington tárgyalásokat folytatott Moszkvával, Trump pedig többször is találkozott Volodimir Zelenszkijjel – igaz, nem minden találkozó zajlott zökkenőmentesen. Oroszország részéről is érzékelhető némi nyitottság a háború lezárására, bár több elemző szerint inkább időhúzásról van szó.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója lapunknak értékelte az ukrajnai békefolyamatot. Az alábbi kérdéseket tettük fel Kosztur Andrásnak:
- Milyen béketerv körvonalazódik, melyek annak főbb elemei?
- Hogyan értékelhetők az amerikai erőfeszítések?
- Mi az érdeke Ukrajnának, és mi az érdeke Oroszországnak?
- Ki mit lenne hajlandó elfogadni – és mit nem – a békéért cserébe?
- Belátható időn belül véget érhet-e a háború?
Washington két tűz között
Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója rámutatott: jelenleg mind Oroszország, mind Ukrajna azt igyekszik bizonyítani, hogy a másik fél az, aki akadályozza a békefolyamatot. Mint kifejtette, a bizonyítás címzettje mindkét esetben az Egyesült Államok, a cél pedig az, hogy Washington ne hozzon számukra kedvezőtlen döntéseket.
Ukrajna számára ilyen hátrányos fordulat lenne a katonai támogatások megszüntetése, míg Oroszországnak az amerikaiak által kilátásba helyezett újabb szankciók vagy Ukrajna támogatásának növelése jelentene problémát.
Kosztur András hangsúlyozta: az orosz tűzszüneti javaslatok is valószínűleg azt a célt szolgálják, hogy csökkentsék a feszültséget és enyhítsék az amerikai kormányzat türelmetlenségét. Az oroszok május 8–10. között újabb tűzszünetet rendeltek el a győzelem napja 80. évfordulója alkalmából – ez az ünnep a náci Németország felett aratott szovjet győzelemre emlékezik –, és erre szólították fel az ukránokat is.
A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy Washington mindkét féllel elégedetlen, mivel a márciusban elviekben megkötött tűzszüneti megállapodások – amelyek az ukrán energetikai létesítmények és infrastruktúra elleni támadások ideiglenes leállításáról szóltak – helyzete továbbra is képlékeny: kézzelfogható eredmény alig mutatkozik, és további előrelépés sem történt.
Így a Trump-adminisztráció sem tudja teljesíteni azt az ígéretét, miszerint rövid idő alatt lezárja a háborút.
Ezzel összefüggésben Kosztur András megjegyezte, hogy eddig egyik fél sem hozott nyilvánosságra konkrét béketervet, jóllehet a Reuters nemrégiben kiszivárogtatott egy tervezetet, amely elvileg az amerikai javaslatokat tartalmazza.
A dokumentum alapján a tűzszünetet nagyjából a jelenlegi frontvonalak mentén kötnék meg, és az Egyesült Államok hivatalosan is elismerné a Krím félszigetet Oroszország részeként. Emellett az USA feloldaná az Oroszországgal szembeni szankciókat is. Ukrajnától ugyanakkor nem várnák el ugyanezt, csupán azt, hogy ne próbálja meg erővel visszaszerezni az elvesztett régiókat, és mondjon le valamilyen módon – ideiglenesen vagy véglegesen – a NATO-tagságról.
A zaporizzsjai atomerőmű irányítása amerikai kézbe kerülne, míg a Kahovkai Vízerőmű és a Kinburn-szarv visszakerülne Ukrajnához, néhány Harkiv megyei területtel együtt. A Kinburn-szarv és a vízerőmű visszaszolgáltatásával Ukrajna szabadon használhatná a Dnyeper folyót és annak torkolatát. A kutató hozzátette: a Kinburn-szarv – egy kis félsziget – hivatalosan Ukrajna Mikolajiv megyéhez tartozik, Moszkva pedig jelenleg nem tart rá igényt, ugyanakkor az orosz ellenőrzésű Dnyeper-balparton helyezkedik el.
Képtelen alku: területekért cserébe béke?
Kosztur András úgy látja, jelenleg nem világos, hogy a felsorolt pontok közül ki mire hajlandó, ahogyan az sem egyértelmű, hogy valóban ezek-e az amerikaiak hivatalos javaslatai. Rámutatott: Oroszország továbbra is igényt tart a 2022 őszén elcsatolt négy régió teljes területére, vagyis ezek kiürítésére kötelezné Ukrajnát.
Az orosz állam képviselői többször is kizárták, hogy átadják a zaporizzsjai atomerőmű irányítását bármilyen félnek, Ukrajnával szemben pedig több politikai követelést is támasztanak – többek között a semlegesség alkotmányos rögzítését, az elcsatolás elismerését, valamint az orosz nyelv és az ortodox egyház jogainak helyreállítását.
A kutató kiemelte, hogy Ukrajna elviekben továbbra sem hajlandó lemondani egyetlen területről sem, és hivatalosan a NATO-tagságra való törekvését sem adta fel. Ugyanakkor Kosztur András szerint a gyakorlatban egyre inkább úgy tűnik, hogy a kijevi vezetés nyitott lehet egy ideiglenes, de valamilyen formában a területekre és a NATO-kérdésre is kiterjedő megállapodásra.
Rávilágított: Ukrajna számára nemcsak ezeknek a kérdéseknek a politikai súlya jelent problémát – hiszen a lemondás a vereség beismerése lenne –, hanem az is, hogy a területekről csak népszavazással, a NATO-tagság ügyében pedig kétharmados, alkotmánymódosító parlamenti többséggel lehetne döntést hozni. Ráadásul mindezt csak a hadiállapot feloldása után, mivel annak fennállása alatt nem módosítható az alaptörvény.
„A kormánypárt és szövetségesei nem rendelkeznek alkotmányozó többséggel, a parlament pedig a szétesés szélére sodródott” – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető kutatója, hozzátéve, hogy az ellenzék várhatóan nem támogatná az ilyen döntéseket – saját politikai érdekei miatt sem.
Oroszország számára szintén alkotmányos akadályokat jelentene – mutatott rá Kosztur András –, ha le kellene mondaniuk olyan területekről, amelyek az elcsatolt régiók részei ugyan, de még nem állnak orosz ellenőrzés alatt. A kutató ezzel kapcsolatban azt is megemlítette, hogy mindkét országban felmerültek olyan elképzelések, amelyek különféle alkotmányos kiskapukkal próbálnák kezelni ezeket a problémákat, de Ukrajna vonatkozásában a területvesztés hivatalossá tételére egyelőre nem találtak ilyen megoldást.
Washington lehetőségei: elhúzni, engedni, kiszállni
Kosztur András szerint az Egyesült Államok előtt három lehetséges út áll, de egyik sem kecsegtető:
- Az első, hogy hagyják az eseményeket a jelenlegi, nem túl gyors tempóban haladni. Ez esetben egyértelművé válna, hogy már nem Washingtonnál van a kezdeményezés, és végül kénytelenek lennének engedni a legtöbb orosz követelésnek.
- A második lehetőség, hogy már most engednek, így ugyan gyorsabban elérhető lenne a béke, de ez is azt az üzenetet hordozná, hogy az Egyesült Államok visszavonulót fújt.
- A harmadik opció, hogy felrúgják a tárgyalásokat, és kiszállnak a folyamatból. Ha ezt Ukrajna támogatásának felfüggesztésével párosítják, azzal szintén az orosz érdekeket szolgálják, és saját tehetetlenségükre világítanak rá. Ha viszont fenntartják vagy fokozzák a támogatást, akkor lényegében visszatérnek a Biden-adminisztráció politikájához – amit a Trump-kormányzat már korábban is kudarcosnak ítélt.
A kutató úgy véli, a legvalószínűbb forgatókönyv egy elhúzódó tárgyalási folyamat, amelynek során egy olyan kompromisszum születhet, amely enged a legtöbb orosz követelésnek, ugyanakkor Ukrajna függetlensége és az ország feletti amerikai befolyás jelentős része végül megmarad.
Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját a Facebookon itt, a Telegramon pedig itt tudja követni. Legutóbb világrendbontásról és világrendszerváltásról kérdeztük.
Forrás: https://index.hu/kulfold/vilagjatszma/2025/04/30/vilagjatszma-donald-trump-ukrajna-oroszorszag-haboru-beke-targyalas-beketerv-nato/