
Az utolsó kivégzésre 1988. július 14-én került sor, 1990 óta már hivatalosan sincs lehetőség a halálbüntetésre Magyarországon: azóta a legsúlyosabb kiszabható ítélet, ha valakit örökre börtönbe csuknak. A Blikk arra volt kíváncsi, vajon ki lehet az a bűnöző, akit jelenleg a legrégebb óta tartanak elzárva a külvilágtól. Biztos forrásból megtudtuk, ő nem más mint a „skálás gyilkosként” hírhedté vált Bene László, akit 1994. május 4-én fogtak el, így csaknem napra pontosan 31 éve tölti az idejét a rácsok mögött. Azt gondolnánk, ennyi időt képtelenség ép ésszel kibírni abban a szörnyű világban, ám a 72 éves elítélt erre rendre rácáfol.
Alighanem Magyarország egyik legelvetemültebb rablópárosát alkotta a 90-es években ténykedő Bene László és Donászi Aladár, akik olyan gaztettek elkövetésével írták be magukat a hazai kriminalisztika történetébe, mint a skálás gyilkosság, illetve a nemrég elhunyt sárszentmihályi polgármester, Tóth Tamás fiának megölése.
Négy emberrel végeztek
A bűnözők öt év alatt negyvenmillió forintot raboltak, miközben négy emberrel végeztek. A Skála pénzszállító autóját 1992-ben közösen rabolták ki, az egyetemista kocsikísérőt, Sádt Győzőt megölve. Abban az évben lőgyakorlatot tartottak, ahol megzavarta őket két vadász, akiket szintén nem hagyták életben. Végül két évvel később kattant a kezükön a bilincs. A három embert kivégző Donászi 2001-ben öngyilkos lett, Bene viszont azóta is „vígan” él, sőt, már nem is akar szabadulni.
A rekorder bűnözői „karrierje” nem klasszikus módon épült fel, hiszen gyerekkorában szerető, értelmiségi családban nevelkedett. Ő azonban mégis különc módjára viselkedett, vonzotta a bűn. – Józan ésszel felmértem, milyen lapokat osztott nekem a sorsom. Nem kételkedtem, nem reménykedtem: a rossz oldalt választottam, elkötelezett bűnöző lettem – mondta Bene korábban a Nyomon vagyunk! stábjának. – Sehol sem lennék szívesebben, mint ahol most is vagyok. Helyre kell billenni az egyensúlynak: nem lehet az, hogy a gonosz mindig csak sikeres. Gondoltam, reméltem, hogy egy tűzharcban meghalok, de nem volt szerencsém…
A skálás gyilkos az úgynevezett átmeneti részlegen tölti a büntetését, ahol a szabad életre készítik fel az elítélteket. Önellátóak, még saját konyhájuk is van. Bár a büntetését már tíz éve letöltötte, a nyilatkozatai miatt mégsem engedik ki a rácsok mögül.
– Valószínűleg elviselhetetlen lett volna az élet, mert én úgy nem tudnék élni, hogy megismernek és megrémülnek, avagy éppen autogramot kérnek tőlem. Jól van ez így, ahogy van. Nyugodjanak meg, engem csak a halál visz ki innen.
Nem tanúsított megbánást
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (tész) a magyar büntetőjog legsúlyosabb büntetése. Lényege, hogy az ítélet kizárja annak lehetőségét, hogy 40 évnél korábban a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét megvizsgálják. Korábban egyáltalán nem volt lehetőség erre, de az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése miatt 2014-ben változtattak a szabályokon. Az első rabot a családja kiirtásáért 2000-ben ítélték el így, ezért Bene életfogytiglanját még 20 év után kellett megvizsgálni. A büntetése így 2014 májusában tulajdonképpen lejárt, ám azóta sem engedélyezték neki a szabadlábra kerülést, mert a fogva tartása második évtizedében többször hangoztatta az interjúiban, hogy nem bánta meg a tetteit, a büntetés-végrehajtási bíró pedig úgy ítélte meg, hogy a büntetése még nem érte el a célját. Azóta időről időre erről újra döntenek, ám ez azóta sem változott.
Hermetikus elzárás a többi elítélttől
A legfrissebb adatok szerint jelenleg az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek száma 364, a jogerősen tényleges életfogytiglani büntetésüket töltők száma pedig 75. Hosszú idős, speciális részleg az ország négy intézetében található: a Budapesti Fegyház és Börtönben, a Szegedi Fegyház és Börtönben, a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, valamint a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben. Az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek egyedi helyzete miatt speciális kezelést igényelnek a büntetés-végrehajtási rendszerben. A hosszú idős, speciális részlegen az életfogytig tartó – vagy legalább tizenöt évi – szabadságvesztésüket töltő elítélteket helyezik el.

– Az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést töltők esetében az elsődleges cél nem a társadalomba történő reintegráció előkészítése, hanem a börtönpopulációba való beilleszkedés elősegítése. Ennek a speciális részlegnek a kialakítása során a büntetés-végrehajtás szervezete különös hangsúlyt fektetett arra, hogy az itt elhelyezett fogvatartottak, a többi elítélt, a személyi állomány, valamint a bv.-intézet teljes biztonsága biztosított legyen. A Hosszú Idős Speciális Részlegek (HSR) úgy lettek kialakítva, hogy az épület többi részétől hermetikusan el legyenek zárva. A HSR-re helyezés esetén az elítélt állandó őrzés és felügyelet alatt áll, a bv.-intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat. A zárkában tartható tárgyaik köre megegyezik a többi fogvatartottéval – válaszolta megkeresésünkre a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának Kommunikációs Főosztálya.
Hozzátették: az idő tartalommal való megtöltésének érdekében a személyi állomány napi ütemtervet készít a fogvatartottaknak, amelyben felépítik a napjukat; művelődési, korlátozott sportolási és szabadidős lehetőségek minden fogvatartott esetében differenciáltan, egyedi utasításban rögzítettek. Jellemző szabadidős foglalkozásaik a kisállatgondozás, valamint különböző kiscsoportos foglalkozások. Munkáltatásuk, amennyiben rendelkezésre áll erre kialakított helyiség, olyan eszközökkel történik, amelyek alkalmatlanok támadásra, az intézet biztonságának veszélyeztetésére. Abban az esetben, ha nincsen erre külön foglalkoztatóhelyiség, a fogvatartottak a zárkájukban végzik a munkát.

– A napi szabad levegőn tartózkodásukat szintén a többi fogvatartottól elszeparáltan, esetenként saját kialakítású sétaudvaron végezhetik. A kapcsolattartás szabályai esetükben is érvényesek, vagyis a jogszabályban meghatározottak értelmében levelet, csomagot kaphatnak, látogatót fogadhatnak. Zárkájukban egyéni lelki gondozásban részesülhetnek, amelyet kérelmi lap útján jeleznek az intézet lelkészének. Magántanulóként iskolai oktatásban is részt vehetnek, valamint önképzést folytathatnak. A börtönkönyvtárat személyesen nem vehetik igénybe, hanem egy összesített lista alapján választhatnak könyveket a könyvtár kínálatából, amelyeknek kölcsönzését a reintegrációs tiszt végzi. Az életfogytiglan tartó szabadságvesztésre ítéltek élethelyzetéből fakadóan nagyobb odafigyeléssel kell kezelni a kérelmeiket, problémáikat, panaszaikat, ezért szükséges, hogy a HSR-en szolgálatot teljesítő állomány – a pszichés felkészültség miatt – külön képzésen vegyen részt. A részleg sajátos jellegéből adódóan 6 óránál többet nem tölthetnek a HSR-en a felügyelők, ezért ennek az időtartamnak a letelte után a szolgálatot másik felügyelő veszi át. Összességében elmondható, hogy a hosszú időre ítélt elítéltek büntetés-végrehajtási szempontú kezelése komplex és felelősségteljes feladat – áll a Blikknek küldött válaszukban.
Segítség a visszailleszkedéshez
– A büntetés-végrehajtási szervezetnek tehát komplex módszere van arra, hogy valahogy segítse a visszailleszkedésüket a társadalomba. Többek között van lehetőségük a munkára, a szabadidő kulturált eltöltésére, oktatásra, illetve pszichológussal is tudnak rendszeresen konzultálni, de többek között szociális munkás is segít a visszailleszkedésükben. Megkapnak tehát minden a támogatást, amit meg lehet adni nekik, de – sajnos – nem mindig élnek vele elég hatékonyan az elítéltek – mondta a Blikknek Végh József kriminálpszichológus, akinek egykori börtönpszichológusként jócskán van rálátása a témára.

– Annyira megszokják a börtön világát és a benti szocializációt, hogy több évtized után nagyon nehezen illeszkednek vissza a szabad életbe, szinte életképtelenné válnak. Volt olyan elítélt, aki a szabadulásakor közölte, foglalják bent a munkahelyét, mert egy hét múlva újra itt lesz… és valóban így történt. Tudta, hogy nem megy majd neki, ezért inkább elkövetett egy újabb bűncselekményt – tette hozzá a szakember.
70 év és 303 nap az abszolút csúcs
2020. július 8-án véget ért az amerikai Francis Clifford Smith börtönbüntetése: a férfi 95 éves volt akkor, és engedélyt kapott arra, hogy átköltözzön egy idősek otthonába. Egy 1949-es gyilkosság miatt ítélték el. Először halálbüntetést kapott, majd azt életfogytiglanra módosították. 70 évig és 31 napig raboskodott egy connecticuti börtönben, és ezzel ő lett a leghosszabb börtönbüntetést letöltő amerikai. Jelenleg a leghosszabb ideje raboskodó elítélt az amerikai Walter Bourque Jr., akit 17 éves korában egy négyéves kislány megöléséért ítéltek 99 és fél év börtönre. Idén decemberen lesz 70 éve börtönben. Összesen 48 évet, egy hónapot és 18 napot töltött fogságban, így az amerikai Glynn Simmons ült a leghosszabb ideig ártatlanul börtönben. Azért került hűvösre, mert azt hitték, kirabolt és fejbe lőtt egy bolti eladót. Az abszolút csúcstartó 70 év és 303 nappal egy Charles Foussard nevű francia-ausztrál férfi volt, akit két ember meggyilkolásáért ítéltek el.
Forrás: blikk.hu