Óriási bérszakadékok tátonganak az országban. A legmagasabb átlagjövedelmű budapesti kerületben csaknem háromszor annyit vihetnek haza átlagosan a munkavállalók, mint a legrosszabbul keresők járásában. A budai II. kerületben már csaknem 1,2 millió az átlagos bruttó bér, míg a Cigándi járásban alig haladja meg a 400 ezer forintot. A bérhelyzet kihat az ingatlanárakra és a bankoktól felvehető összegekre is.
- Az országban hatalmasak a regionális egyenlőtlenségek a jövedelmekben.
- A legalacsonyabb és legmagasabb területi átlagfizetések között közel háromszoros a különbség.
- A jövedelmek változása is jelzi, melyek a leszakadó és fejlődő övezetek.
Fővárosban élő ismerősöm megdöbbenve mesélte, mi történt velük kelet-magyarországi gyalogtúrájuk során. Mindössze tíz kilométert akartak tömegközlekedéssel utazni egyik falutól a másikig, de kiderült, hogy ez kettő és fél órát vett volna igénybe, munkaidőben, hétköznap délelőtt. Az ország legszegényebb régióiban élők számára nemcsak a budapesti tömegközlekedés, hanem a belső kerületekben élők átlagfizetése is álom kategóriába tartozik.
Kicsi az ország, nagyok a távolságok
Kicsi az ország, de mégis óriásiak a területi különbségek, és nemcsak fejlettségben, hanem a jövedelmek szintjén is. Elég egy pillantás az alábbi térképekre, hogy kiderüljön, mekkora bérszakadék tátong az elmaradottabb és fejlettebb régiók, illetve járások között.
Közel háromszoros a különbség a legjobban kereső II. kerületiek és a legrosszabbul kereső Cigándi járásban élők bruttó átlagjövedelme között. Előbbi 1 159 600, utóbbi pedig 420 400 forint havonta, és ez a különbség a regionális egyenlőtlenségek mértékét is jól tükrözi az országban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025 első negyedéves adatai alapján.
A legfrissebb adatok szerint még mindig a Cigándi járásban a legalacsonyabbak a bruttó fizetések, átlagosan 420 400 forinttal. Ezt követi a Gönci járás, ahol az átlagbér 436 700 forint, majd a Fehérgyarmati járás 443 500 forintos átlagfizetéssel. Ez a három járás mutatja a legkedvezőtlenebb helyzetet a fizetések szempontjából – olvasható a Bankmonitor elemzésében.
Ezzel szemben, a legjobb fizetésű három járás mindegyikében legalább 1 millió forintos a bruttó átlagfizetés. A legjobban a II. kerület lakosai keresnek 1 159 600 forinttal, utána a XII. kerület jön 1 128 900 forintos bruttó bérrel, majd az V. kerület következik, ahol 1 052 800 forint a bruttó átlagkereset.
Ha viszont a fővárost nem vesszük figyelembe, mivel a gazdasági fejlettsége minden vidéki régióét felülmúlja, akkor Budakeszi (957 200 Ft), Pilisvörösvár (857 900 Ft) és Dunakeszi (857 300 Ft) viszi a prímet az átlagfizetések tekintetében.
Leszakadó járások
Az átlagbérek emelkedésével nem tudnak lépést tartani a fejlődésből kimaradó, leszakadó térségek. Kiugró példája ennek a Paksi és a Dunaújvárosi járás, ahol 10 százalékkal estek vissza az átlagkeresetek az országos szinthez képest.
Dunaújváros esetében ennek az ipari szerkezet elavultsága és a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása az oka. Mivel még mindig a nehézipar a meghatározó, és kevés a korszerű, magasabb hozzáadott értékű ipari beruházás, a fizetések emelkedése is mérsékeltebb.
A paksi járásban is hasonló oka van a lemaradásnak. Mivel a legnagyobb foglalkoztató az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., ahol a bérek növekedését hosszú távú, inflációkövető kollektív szerződések szabályozzák, ez kizárja a gyorsabb ütemű, piaci viszonyokon alapuló emeléseket. Emellett itt is viszonylag kevés a magas hozzáadott értékű, versenypiaci szektorban működő cég, ami miatt nincs is érdemi bérverseny. Aki teheti, elvándorol vagy ingázik, ami szintén csökkenti a helyi béremelési nyomás.
Ahol beruházás van, ott minden van
A lemaradó területekkel szemben Debrecen az ellenpélda, ami szemlélteti, hogy ahol beruházás van, ott minden van. A megyeközpont körüli régióban 2019 óta a leggyorsabb ütemben nőnek a bérek, aminek fő oka az ipari fejlesztés. Balmazújvárosban és Berettyóújfaluban új iparterületek jöttek létre számos munkalehetőséggel, emellett Debrecen gazdasági övezetének bővülése is hatással van a környező járásokra. A nagyobb munkaerő-kereslet felfelé hajtja a béreket. A javuló közlekedési infrastruktúra pedig megkönnyíti a munkavállalók mozgását, ami tovább élénkíti a munkaerőpiacot.
A beruházások nemcsak a béreket emelik, hanem az ingatanárakra is kihatnak, hiszen ezekben a térségekben tartós a kereslet a lakásokra és albérletekre. A gyárépítések, új munkahelyek hatására az ingatlanok látványosan drágulnak, ráadásul nem csupán ott, ahol a beruházás megvalósul, hanem a környező településeken is. A kereslet pedig ezekben a régiókban akkor is kitart, amikor máshol már lecsengett. Míg az állampapírból jövő milliárdok elapadásával sok helyen már lecsillapodott az ingatlanvásárlási láz, Debrecenben és Szegeden, illetve a környékükön továbbra is élénk a piac.
A hitelképességet is meghatározza, hogy ki hol él
A bérek a lakásvásárlási lehetőségeket is meghatározzák, hiszen sokan csak hitelből tudnak ingatlant venni. A lakáskölcsön összege pedig alapvetően attól függ, hogy mekkora törlesztőrészlet fér bele a nettó bérbe. A jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) szabályai alapján ennek legfeljebb az 50 százalékát lehet hiteltörlesztésre fordítani, ha a vállalt kamatperiódus legalább 10 éves.
A Bank360 hitelkalkulátora segítségével kiszámoltuk, mekkora lakáshitelt vehet a helyben jellemző átlagjövedelméhez egy cigándi, egy II. kerületi, illetve egy budakeszi lakos.
A kalkulátorba azonos feltételeket, használt lakás célt, 15 milliós hitelt és 20 éves futamidőt írtunk, valamint vállaltuk a számlanyitást és a jövedelem számlára utalását a banknál. A különbségek ebben a tekintetben is magukért beszélnek. Legjobb hitelajánlatként ezeket kaptuk:
- a cigándi (279 566 forintos nettó) átlagkeresettel 117 107 forintos havi törlesztő, 7,32% THM és 28 105 680 forint teljes visszafizetendő összeg
- a II. kerületi (771 134 forintos nettó) átlagkeresettel csak 114 412 forintos havi törlesztő, 7,01% THM és 27 458 880 forint visszafizetése
- a budakeszi (636 538 forintos nettó) átlagkeresettel pedig 116 205 forintos havi törlesztő, 7,22% THM és 27 889 200 forint visszafizetése
Az ingatlanárak között sokszoros a különbség
Az adatokhoz persze az is hozzátartozik, hogy a gazdagabb területeken az ingatlanok ára is jóval magasabb. Míg a Cigándi járásban 4 017, a II. kerületben 1 072 162, a Budakeszi járásban pedig 971 058 forint az átlagos négyzetméterár az ingatlan.com adatai szerint. Mindebből az is következik, hogy minél szegényebb országrészben lakik valaki, nagy valószínűséggel annál alacsonyabb a jövedelme, és annál kisebb az esélye, hogy egy virágzóbb országrészben vásároljon magának ingatlant, így növelve az esélyeit egy jobb fizetésre.
írja a Blikk