A május eleji Oeconomus Gazdasági Klub rendezvényén neves hazai és nemzetközi szakértők ütköztették véleményüket Donald Trump elnök vámpolitikájáról. Egyesek szerint minden vámháború egy lefelé tartó verseny, amelyben mind az EU, mind az USA veszít, míg mások szerint egy átgondolt, hosszú távú stratégia húzódik a háttérben. A legmegdöbbentőbb állítás szerint pedig a dollár mint tartalékvaluta már halott, és a világ egy gyökeres gazdasági-politikai átrendeződés küszöbén áll.
Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke karcos kijelentéssel nyitotta az eseményt.
Régiónk vezetői felkészülten várták Trump vámintézkedéseit, miközben a nyugat-európai vezetők és a brüsszeli elit sokkot kapott a bejelentésektől
– vélte. A kuratóriumi elnök hangsúlyozta, mindez különösen problematikus, mivel az EU-ban közös vámpolitika működik.
Törcsi szerint az EU-nak közös nevezőre kellene jutnia a józan észen alapuló pénzügyi politikában, figyelembe véve a közép-európai perspektívákat is. Bejelentette, hogy az Oeconomus Gazdasági Klub formátuma – melyet amerikai szervezetektől vettek át – már a régióban is terjed, és ugyanaznap Varsóban is megrendezésre kerül egy hasonló találkozó az Ordo Iuris szervezésében.
A Biden-korszak barátságtalan lépései után új fejezet kezdődhet
Lóga Máté államtitkár az amerikai–magyar kapcsolatokról beszélt. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára kiemelte, hogy az elmúlt 20 évben a magyar–amerikai kapcsolatok Donald Trump első elnöksége alatt voltak a csúcson, amiből egyértelmű, milyen várakozásokkal tekintenek a mostani adminisztrációra.
Kapcsolódó
Jobbegyenessel ütnék ki az amerikai–magyar kapcsolatok méregfogát
Már a republikánusok asztalán van a kettős adóztatás elkerülésének kérdése.
Az államtitkár határozott kritikát fogalmazott meg a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény Biden-adminisztráció általi felmondásával kapcsolatban, barátságtalan lépésnek nevezve azt. Lóga nem borúlátó a jövőt illetően: több amerikai közvetlen befektetésre számít Magyarországon, bár nyitott kérdés, hogy az amerikai politika ugyanazokat a területeket és szektorokat célozza-e meg, mint korábban.
Trump vámpolitikája: stratégia, nem meglepetés
Az amerikai szakértők videókapcsolaton keresztül osztották meg véleményüket a résztvevőkkel. Edward Corrigan, a Conservative Partnership Institute elnök-vezérigazgatója szerint Trump lépései teljesen logikusak és előreláthatóak voltak, hiszen korábban nyíltan beszélt arról, hogyan akarja javítani Amerika kereskedelmi kapcsolatait. Az amerikai szakértő szerint tévedés a helyzetet egyszerű vámháborúként értelmezni – valójában Trump piacokat akar nyitni, és a vámok eszközként szolgálnak ehhez.
Corrigan nem rejtette véka alá a magyar diplomácia iránti elismerését sem. Kiemelte, hogy reményei szerint Magyarország hozzá tud majd járulni Brüsszelben ahhoz, hogy gyümölcsöző kapcsolat alakuljon ki az USA és az EU között, mivel hazánk jól érti Trump politikáját, és Orbán Viktor és Trump között mély kapcsolat alakult ki.
Christopher Butler, az Americans for Tax Reform és a Tholos Foundation ügyvezető igazgatója ezzel szemben a vámpolitika súlyos belső ellentmondásaira mutatott rá klasszikus liberális, szabadpiac-párti nézőpontból. Szerinte a Trump-adminisztráció különböző részlegei egymásnak ellentmondó célokat képviselnek, ami zavart okoz. Bár a hivatalos indoklás szerint a cél Kína elszigetelése és a gyártás visszatelepítése, a vámok valójában számos más országot is érintenek, ami ellentétes ezzel a stratégiával.
Butler riasztó előrejelzést is adott: ha Trump összes vámja érvényben marad, hatalmas áremelkedések és gazdasági recesszió várható.
A protekcionista EU pánikszerűen fordul a szabadkereskedelem felé
Az európai szakértők sem fogták vissza magukat a vitában. Robert Tyler, a New Direction vezető politikai tanácsadója szerint minden vámháború lefelé tartó verseny, amelyben mind az EU, mind az USA veszít. A szakértő szerint a vámok Trump számára nemcsak tárgyalási eszközök, hanem a költségvetés fontos bevételi forrásai is.
Tyler a vita során az EU-t sem kímélte. Ironikusnak nevezte, hogy Trump politikája képes volt a világ legmerevebb és legprotekcionistább kereskedelmi blokkját pánikszerűen a szabadkereskedelem felé fordítani. Mégis optimista a jövőt illetően:
az olyan EU-vezetők, mint Orbán Viktor és Giorgia Meloni, akik barátságos kapcsolatot ápolnak az USA-val, képesek lesznek elindítani egy folyamatot Brüsszelben, amely végül egy EU–USA-megállapodáshoz vezet
– vélte. John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke Trump hazai politikai kockázataira hívta fel a figyelmet: bár a vámok eszközként használhatók a szabadabb kereskedelem felé való elmozduláshoz, negatív mellékhatásaik is vannak, például az árak emelkedése az USA-ban. Az elemző szerint Trump komoly politikai nehézségekbe ütközhet, ha nem ad világos narratívát és indoklást lépéseiről.
A Covid-válság tanulsága: veszélyes a gazdasági függőség
A vitában több résztvevő is hangsúlyozta a gazdasági autonómia fontosságát, ami Trump vámpolitikájának egyik alapelve. Az elmúlt évek tapasztalatai keserű tanulságokkal szolgáltak: a Covid-járvány világosan megmutatta a gazdasági függőség veszélyeit, amikor alapvető egészségügyi termékek, maszkok, fertőtlenítőszerek beszerzése is problematikussá vált.
A résztvevők megdöbbentő számadatokkal támasztották alá az amerikai aggodalmak megalapozottságát:
a világ összes árujának 33 százalékát Kína állítja elő, míg az USA részesedése csak 15 százalék.
Egy szakértő még konkrétabb példát hozott: még egy 155 mm-es tüzérségi lövedékhez is kínai és indiai összetevőkre van szükség – ami egyértelműen jelzi, hogy ez stratégiailag elfogadhatatlan helyzet az USA számára.
Az egyik résztvevő a szolgáltatások és a gyártás aránytalanságára hívta fel a figyelmet: az EU és az USA gazdaságának 75 százaléka szolgáltatás, és csak 25 százaléka termelés, pedig a szolgáltatások válsághelyzetben nem hasznosak. Ezért hangsúlyozta, hogy képesnek kell lennünk alapvető termékek gyártására is.
Egy hozzászóló pedig egyenesen történelmi perspektívába helyezte Trump politikáját: szerinte Trump talán az első amerikai elnök Roosevelt óta, aki felismeri, hogy a politikának kell irányítania a gazdaságot, nem pedig fordítva. A szakértő szerint az emberek érdeke jelenleg megköveteli a termelés és a gyártás visszatelepítését, még ha ez rövid távon fájdalmas folyamat is.
Háborús figyelmeztetés: ha nincs megegyezés Kínával, konfliktus jöhet
A rendezvény talán legborúlátóbb elemzését egy geopolitikai szakértő adta, aki nem kertelt a lehetséges következményeket illetően. Véleménye szerint a jelenlegi helyzet messze túlmutat az egyszerű vámkérdéseken:
Kína emelkedik, míg az USA bizonyos szempontból területeket veszít, ami rossz pálya még békeidőben is.
A szakértő szerint ebben a helyzetben Trumpnak valójában nincs más választása, mint hogy megpróbáljon változást elérni, ezért átalakítja a globális kereskedelmet és gazdasági rendet, hogy azok jobban szolgálják az USA érdekeit. Bár az EU érdeke a megállapodás, a szakértő szerint az igazi kérdés sokkal súlyosabb:
ha Kína nem egyezik bele az USA által diktált új szabályokba, előbb-utóbb háborús konfliktus alakulhat ki a két ország között
– hangzott el a drámai figyelmeztetés. Az eseményre május 8-án került sor, azóta pedig bejelentés érkezett a Kína–USA-vámokról, mely szerint az amerikai és a kínai kormány úgy döntött, hogy véget vet a vámháborúnak a két ország közt. A Genfben zajló tárgyalások eredményt hoztak, ideiglenes megállapodásra jutottak a felek. Mindkét ország 115 százalékkal csökkenti az egymásra kivetett tarifák mértékét, így a kereskedelmi háború 40 nap alatt lezárult.
A régi rendszer összeomlóban, új világrend születik
Az egyik legmeghökkentőbb állítást egy gazdaságpolitikai elemző fogalmazta meg:
„a globális kereskedelmi rendszer sosem volt fenntartható, és a dollár mint tartalékvaluta már halott”.
A szakértő szerint a jelenlegi folyamatok messze túlmutatnak a vámpolitikán: nem számít, mi történik a vámokkal, mivel Trump már szétfeszítette a rendszert, bár ennek bekövetkezte már régóta várható volt.
A szakértő nem ködösített a várható következményekkel kapcsolatban sem: a világnak újra kell alkalmazkodnia, és az országoknak ki kell találniuk, hogyan kezeljék az új valóságot. Rövid távon, a következő 12–24 hónapban gazdasági ösztönzőkre lesz szükség a kereskedelmi sokkok átvészeléséhez.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a tavalyi tusványosi beszédében kijelentette: a nyugati világ nem a nyugati világon belülről kapott kihívást, ezért a változás logikája is felborult, egy világrendszer-váltás zajlik, ami egy Ázsia irányából kiinduló folyamat; a következő évtizedekben-évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja.
Magyarország mozgásterével kapcsolatban azt mondta, a mostani világrendszerváltás inkább lehetőség, mint veszély, de szükség van egy magyar nagystratégiára.
Az Oeconomus eseményén egy elemző a globális átrendeződés veszélyeire figyelmeztetett: ha az amerikai vámpolitika zsákutcának bizonyul, a gazdaság szenvedni fog, és az amerikai dollár elveszítheti globális tartalékvaluta szerepét, ami az egész világra nézve súlyos következményekkel járhat.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a borúlátó elemzések között a lehetőségekre is felhívta a figyelmet. Szerinte a vámok valójában lehetőséget kínálnak a vállalatoknak a megújulásra és a versenyképesség növelésére.
A vállalatok felkészültsége kulcsfontosságú az új helyzetben
A vállalati szektor képviselői is hallatták hangjukat a vitában. Egyikük a napi operatív kihívásokra hívta fel a figyelmet:
A vállalatoknak megfelelő technológiákra és szakemberekre van szükségük a vámintézkedések jelentette kihívások kezeléséhez.
Egy másik üzleti vezető hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak alaposan felül kell vizsgálniuk ellátási láncaikat, mivel a vámháború komoly veszélyt jelent ezekre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a globális üzleti stratégiák teljes újragondolására van szükség a jelenlegi geopolitikai környezetben.
(Borítókép: Donald Trump 2025. május 5-én. Fotó: Leah Millis / Reuters)
Forrás: https://index.hu/