Fontos látni, hogy nem feltétlenül a „gének” változtak meg hirtelen, hanem a környezet és az a mód, ahogyan egymáshoz viszonyulunk.Szakértők (például Tari Annamária vagy orvosi szaklapok) több okra vezetik vissza, hogy miért érezzük úgy: Magyarországon „népbetegség” lett a nárcizmus.1. Történelmi és generációs traumákMagyarországon sok generáció nőtt fel olyan szülők mellett, akik maguk is traumákat hordoztak (háborúk, 1956, szocializmus).Érzelmi elhanyagolás: Sok mai felnőtt szülei a túlélésre és a fizikai biztonságra koncentráltak, az érzelmi nevelésre nem maradt kapacitásuk.A „védekező” nárcizmus: A nárcizmus sokszor egy belső pajzs. Ha valaki gyerekként azt tanulta meg, hogy nem szeretik önmagáért, felépít egy hamis, csillogó és sérthetetlen énképet, hogy ne kelljen éreznie a belső ürességet.2. A „fogyasztói” társadalom és a materializmusA világ (és benne Magyarország is) eltolódott a külsőségek irányába.Értékrend váltás: Ma sokkal nagyobb hangsúly van azon, hogy mid van (autó, ház, pozíció), mint azon, hogy ki vagy. A nárcisztikus személyiség számára ez a tökéletes közeg, mert a tárgyakkal és a sikerrel jól tudja pótolni a hiányzó belső önbecsülését.3. A közösségi média hatásaAz Instagram, a TikTok és a Facebook a nárcizmus „edzőtermei”.Folyamatos visszacsatolás: Ezek a platformok arra ösztönöznek, hogy csak a tökéletes arcunkat mutassuk, és a lájkok számával mérjük az értékünket. Ez felerősíti azokat a vonásokat, amelyek a figyelemhajhászásra és a különlegesség érzésére építenek.4. A „hobbidiagnózis” jelenségeFontos megjegyezni, hogy ma már sokkal többet beszélünk róla.Régebben az ilyen embereket egyszerűen „nehéz természetűnek” vagy „önteltnek” hívták. Ma már mindenki ismeri a kifejezést, így ha valaki önzően viselkedik velünk, hajlamosak vagyunk azonnal rásütni a „nárcisztikus” bélyeget, akkor is, ha „csak” empátiahiányos vagy bunkó.5. Jogi és politikai közhangulatKutatások szerint a polarizált, vitákkal teli közélet és a versengő munkahelyi kultúra kedvez a nárcisztikus karakterek érvényesülésének. Mivel ők gátlástalanabbak és jobban tudják magukat eladni, gyakrabban kerülnek vezető pozícióba, ami mintát ad másoknak is: „Így lehet sikert elérni.”Összegezve: Nem biztos, hogy biológiailag több a „beteg” ember, de a jelenlegi magyar társadalmi és online környezet jutalmazza a nárcisztikus viselkedést, miközben a gyermekkori érzelmi sérülések táptalajt adnak a kialakulásának.