Bár a hivatalos statisztikák gyakran mutatnak javuló tendenciákat bizonyos területeken (például a munkanélküliség alacsony szintje miatt), sokan érzik úgy, hogy a mindennapi megélhetés nehezebbé vált.
Íme a legfőbb okok, amelyek hozzájárulnak ehhez a helyzethez:
1. Infláció és a vásárlóerő csökkenése
Az elmúlt években Magyarországon volt az egyik legmagasabb az infláció az Európai Unióban, különösen az élelmiszerek tekintetében. Hiába emelkednek a bérek (ahogy az előbb a minimálbérnél láttuk), ha a bolti árak és a rezsiköltségek gyorsabban nőnek, az emberek reálbére – vagyis az, amit ténylegesen meg tudnak venni a pénzükért – csökken.
2. A „dolgozói szegénység” jelensége
Ma már nem csak az szegény, akinek nincs munkája. Sokan teljes állásban dolgoznak, mégsem keresnek annyit, hogy félre tudjanak tenni, vagy váratlan kiadásokat (pl. elromlott hűtő, betegség) fedezni tudjanak.
- Alacsony hozzáadott értékű munka: Sok kistelepülésen csak közmunka vagy alacsonyan fizetett betanított munka érhető el.
- Képzettség hiánya: Akik nem tudtak szakmát szerezni vagy digitálisan fejlődni, beszorulnak az alacsony bérsávokba.
3. Lakhatási válság
A lakbérek és az ingatlanárak az elmúlt években drasztikusan emelkedtek, különösen a nagyvárosokban.
- A jövedelem jelentős része (gyakran 40-50%-a) elmegy a lakhatásra.
- Ez különösen a fiatalokat és az egyedülállókat sújtja, akiknek esélyük sincs saját lakásra vagy megtakarításra.
4. Területi különbségek (A „kettészakadt ország”)
Hatalmas a szakadék Budapest/Nyugat-Magyarország és az északkeleti vagy déli régiók között. Míg az ország egyik felében munkaerőhiány van és magasabbak a fizetések, addig más falvakban az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés is nehézkes.
5. A szociális háló átalakulása
Az állami támogatások rendszere az utóbbi időben inkább a dolgozó, gyermeket nevelő középosztályt segíti (adókedvezményekkel). Azok, akik kiesnek ebből a körből – például az egyedülálló nyugdíjasok, a tartós betegek vagy a mélyszegénységben élők –, kevesebb közvetlen segítséget kapnak, és az ellátásaik reálértéke folyamatosan kopik.
Ki a legveszélyeztetettebb?
Jelenleg Magyarországon a statisztikák szerint a legnagyobb kockázatnak ők vannak kitéve:
- Egyszülős családok: Ahol egy szülő tart el egy vagy több gyereket.
- Alacsony nyugdíjjal rendelkezők: Akiknek nincs családi segítségük.
- Sokgyermekesek: Bár sok a családtámogatás, a napi megélhetési költségek náluk a legmagasabbak.
- Alacsony iskolai végzettségűek: Akik az automatizáció és a gazdasági változások első áldozatai.
Forrás: Google