Pontosan huszonöt évvel ezelőtt, 1999. szeptember 15-én hiába várták Kiskunfélegyházán Molnár Beátát a szülei haza. A 31 éves nőt megfojtották, gyilkosa csak 16 év múlva egy DNS minta révén lett meg.
- 1999. szeptember 15-én megfojtották Molnár Beátát Kiskunfélegyházán
- Holttestét meztelenítették, megbecstelenítették, majd erdős területen találták meg
- DNS-minta révén 16 év múlva azonosították a gyilkost, Z. Jánost
Kecskeméten, a Szent István-városban, a Budapest-Szeged közötti vasútvonal mellett, a Műkertváros erdős területén egy lemeztelenített, megbecstelenített női holttestet talált egy férfi 1999. szeptember 16-án hajnalban. Az áldozatot megfojtották, leszaggatott bugyiját az egyik faágon találták meg, táskája, iratai eltűntek. Testén, ruháján, körme alatt biológiai anyagmaradványokat rögzítettek a helyszínelők, és a szakértők megállapították, egy férfihoz tartoznak.
A nyomozók az áldozat egyik ruhájának a zsebében egy, a Fodor cukrászda emblémájával ellátott szalvétát találtak, így hamarosan kiderült számukra, hogy a megölt nő az ott dolgozó 31 éves Molnár Beáta. A zárás után vonattal kellett volna hazautaznia Kiskunfélegyházára. A nő édesanyja 2009-ben a Szabad Földnek elmondta, hogy szeptember 15-én este még sem ő, sem a férje nem idegeskedett azon, hogy lányuk nem érkezett haza. Viszont, amikor az asszonyt a rendőrök arra kérték, hogy menjen be velük a rendőr-főkapitányságra, ideges lett.
Először azt gondolta, hogy Beát elütötte egy autó, és kórházban van, csak nem akarják megmondani neki. A rendőrségen az asszonynak órákat kellett várnia, amíg bekísérték a holttest azonosításához, majd amikor meglátta halott gyermekét olyan rosszul lett, hogy mentőt kellett hozzá hívni.
A nyomozók tanúkutatásba kezdtek, de senki nem látott semmit. Közel van a vasútállomás, ezért minden rendszeres utast felkerestek, a vasutasokat is kikérdezték, de hiába. Holott mintegy 350 tanút hallgattak meg.
Az áldozat cipőjének talpába tüskék fúródtak, a nyomozók ez alapján pontosan követni tudták, hogy merről érkezett a tetthelyre. A helyszínről kiderült, hogy beállított volt, a gyilkosság nem ott történt, Beátával egy autóban végeztek. A nő minden férfi ismerősét elszámoltatták. DNS-mintát vettek a potenciális gyanúsítottaktól, de semmire sem jutottak.
Mivel a rendőrök tudták, hogy Beáta mikor távozott a cukrászdából, napokat töltöttek azzal, hogy a kecskeméti főtér közelében lévő bankok kameráinak felvételeit elemezték. Abban reménykedtek, hogy a felvételeken esetleg ő és a kíséretében lévő férfi is látható. Ez sem vezetett eredményre, még úgy sem, hogy a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság háromszázezer forint nyomravezetői díjat is felajánlott a gyilkos mielőbbi megtalálása érdekében.
Két hónappal később a Félegyházi Hírlap már arról számolt be, hogy a rendőrök tudják, hogy ki lehet a műkertvárosi gyilkos, de ez csak hiú ábrándnak bizonyult. Az eset szép lassan bekerült a döglött ügyek közé. Aztán 2015-ben teljesen váratlanul a számítógépes adatbázis jelezte, hogy a DNS-minta egyezik egy fővárosi rablás tettesének, Z. Jánosnak a DNS-ével. A dabasi férfi tagadta a gyilkosságot, és azt hangoztatta, hogy nem is ismerte az áldozatot.
Az ügy nyomozója tavaly a Blikknek megemlítette, hogy a szakzsargon hideg találatnak nevezi, amikor egy régi bűnügy helyszínén rögzített nyomhoz hosszú évek elteltével találnak kapcsolódást. Szerinte Z. János azért ölte meg Beátát, mert attól tartott, hogy feljelenti őt.
Forrás: blikk