Magyar Péter szerint ideje, hogy a magyar emberek maguk dönthessenek arról, ki legyen az ország első embere. A Tisza Párt vezetője a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztását sürgeti, szerinte ugyanis elég volt a zárt ajtók mögött megkötött politikai alkukból és a „megbízható elvtársak” kijelöléséből.
Magyar Péter szerint itt az ideje, hogy a magyar emberek dönthessenek arról, ki képviselje őket köztársasági elnökként. A Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán tett egyértelmű állásfoglalást: véget kell vetni a zárt ajtók mögött, politikai alkuk nyomán kiválasztott „megbízható elvtársak” rendszerének.
A bejegyzésben leszögezte, a köztársasági elnököt közvetlenül a népnek kell megválasztania, hiszen „a néptől nem félni kell, hanem bízni benne”.
„Három évtized hamis politikai alkui után itt az idő, hogy az emberek döntsék el, ki vezesse a Magyar Köztársaságot
– fogalmazott Magyar Péter. Hangsúlyozta, nem olyan államfőre van szüksége az országnak, aki hallgat, amikor a kormány elnyom, vagy aki gyermeki ártalmakra nem reagál – miközben a demokrácia romjain pingpongozik. „Nem az elsőként gratuláló pártkatona kell, hanem egy olyan elnök, aki nehéz időkben is kiáll a hazájáért” – írta.
Itthon erre még sosem volt példa
Bár a rendszerváltás óta Magyarországon a parlament választja az államfőt, nem példa nélküli, hogy egy parlamentáris berendezkedésű országban közvetlenül a nép dönthessen erről a kérdésről. Külföldi példák is igazolják, hogy még ott is működik a közvetlen elnökválasztás, ahol az elnöki szerep inkább jelképes, mintsem végrehajtói.
Sőt, térségünkben mára nincs olyan szomszédos ország, ahol a köztársasági elnököt kizárólag a parlament delegálná – függetlenül attól, hogy az adott államban az elnök komolyabb hatáskörökkel bír, mint Romániában vagy Lengyelországban, vagy inkább ceremoniális feladatokat lát el, mint Szlovákiában vagy Ausztriában.
Novák Katalin lemondását követően négy ellenzéki párt is az Alaptörvény módosítását kezdeményezte a közvetlen államfőválasztás bevezetése érdekében. A DK országgyűlési határozati javaslatában már a júniusi EP- és önkormányzati választást is kiegészítené az új elnök megválasztásával. Az alkotmányjogászok sokkal óvatosabbak. Az uralkodó álláspont szerint a köztársasági elnök relatíve szűk jogköre és a közvetlen választás adta erős legitimáció között nagy feszültség keletkezne.
Az Alaptörvény megfogalmazása szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Az elnök nem csupán az állam reprezentatív képviselője – bár kétségtelenül sok protokolláris kötelezettsége van –, hanem fontos közjogi szereplő is.
Ezzel együtt nemzetközi összehasonlításban a magyar államfőnél vannak nagyobb hatalommal felruházott elnökök. Így például az Egyesült Államok elnöke egy személyben testesíti meg a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat.
Jelentős politikai hatalom koncentrálódik a francia és az orosz elnök kezében, ahogy kiterjedt jogköre van a lengyel és a román államfőnek is. A magyar alkotmányos megoldáshoz leginkább a cseh és a német szabályozás hasonlít, ahol az elnököt szintén nem közvetlenül a nép, hanem a parlament választja.
(Borítókép: Magyar Péter 2025. április 13-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Forrás: index.hu