A légúti megbetegedések, köztük a COVID-19 által okozott fertőzések számának alakulásáról, a védekezés hatékony módjairól és az Európai Gyógyszerügynökség által javasolt vakcinákról írt az mta.hu-ra Sarkadi Balázs orvosbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Az őszi időszak hagyományosan a légúti fertőzések számának növekedését hozza magával, részben az oktatási intézmények újraindulása, részben pedig az időjárási változások miatt. Ez alól az idei év sem kivétel, sőt, a rendelkezésre álló információk alapján a COVID-19 jelentős arányban van jelen a megbetegedések között.
Az NNGYK adatai arra utalnak, hogy a szennyvízben rohamosan emelkedik a SARS-CoV-2 örökítőanyag-koncentrációja, ami előrevetíti a COVID-19-esetszámok várható növekedését. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának friss adatai szerint a háziorvosoktól beérkező, légúti
fertőzésben szenvedő betegektől vett minták közel felében kimutatható a SARS-CoV-2-fertőzés.
A WHO előrejelzése szerint globálisan is a COVID-19-megbetegedések számának gyors emelkedésére kell számítani.
Sarkadi Balázs hangsúlyozza: bár a jelenlegi COVID-19-esetek többnyire enyhe lefolyásúak, különösen gyermekeknél, ez nem jelenti azt, hogy a veszélyt figyelmen kívül lehet hagyni. Az enyhébb tünetek egyik fő oka a lakosság magas átoltottsága és a jelenleg terjedő vírusvariáns tulajdonságai. Azonban a magas kockázatú csoportok,
- a 60 év felettiek,
- krónikus betegek,
- egészségügyi dolgozók,
- várandósok
számára a COVID-19 továbbra is komoly egészségügyi kockázatot jelent.
A WHO felmérései szerint a COVID-19 okozta halálozás kockázata még mindig körülbelül tízszerese az influenzás megbetegedések okozta halálozásnak, különösen az idősek és társbetegségekben szenvedők körében.
Emellett nem szabad megfeledkezni a poszt-COVID-szindrómáról sem, amely hosszan tartó egészségügyi problémákat okozhat, mint például
- hosszan tartó légzési és emésztési zavarok,
- tartós fejfájás és fáradtság,
- idegrendszeri és egyéb szervi zavarok.
A SARS-CoV-2 vírus elleni védekezés két fő pillére a maszkviselés és a védőoltás.
Az előbbire ma már nehéz rábeszélni a lakosság szélesebb rétegeit, bár – igen helyesen – számos idősebb ember visel maszkot a tömegközlekedési eszközökön vagy a sok embert megmozgató rendezvényeken, de akár családi körben is (főleg kisgyermekes családokban, ahol az iskolai-óvodai fertőzések könnyen terjednek). Ezzel az egyszerű módszerrel nagyon sok megbetegedés megelőzhető
– írta Sarkadi.
Kiemelte: az oltásszkeptikusok az interneten terjedő konteókkal, álhírekkel, amelyek az oltások veszélyességével riogatnak, igen sok ember életét veszélyeztetik,
és az egészségügy súlyos túlterhelését okozzák. Természetesen minden hatékony gyógyszernek lehetnek, vannak mellékhatásai, de
a COVID-19-vakcinák esetében a sok millió élet megmentése áll szemben az igen korlátozottan előforduló mellékhatásokkal.
Sarkadi hozzátette: ezt ma már egyértelmű tudományos tények bizonyítják.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az amerikai FDA egyértelmű ajánlást fogalmazott meg a védőoltásokkal kapcsolatban: „Minden 6 hónapnál idősebb embernek (akár kapott már korábban védőoltást, akár nem) szükséges megkapnia a 2024–25-re aktualizált COVID-19-vakcinát, amely megvédi a súlyos megbetegedés és a betegség okozta halálozás ellen. Különösen érvényes ez a 65 évnél idősebbekre, a COVID-betegség súlyosságát fokozó társbetegségekben szenvedőkre és azokra, akik még egyáltalán nem kaptak COVID-19-védőoltást”.
Az EMA jelenleg az RNS-alapú Pfizer-Biontech és Moderna vakcinákat javasolja, amelyeket az aktuális vírusváltozatokra fejlesztettek ki. Bár rendelkezésre állnak vírusfehérje-alapú vakcinák is, jelenleg az RNS-alapú oltások jelentik a leghatékonyabb védekezést.
A szakértők szerint a védettség 8-12 hónap alatt jelentősen csökken, ezért szükséges az oltások ismételt beadása. Az influenza elleni védőoltás is fontos, különösen a magas kockázatú csoportok számára, és a COVID-19 elleni vakcinával egy időben is beadható.
Megjegyezte: sajnálatos módon Magyarországon jelenleg hiányos a tájékoztatás a COVID-19 elleni védőoltások elérhetőségéről,
szerinte kívánatos lenne, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ több információt szolgáltasson mind az egészségügyi szakemberek, mind a lakosság számára, és folyamatos, szakmai alapokon nyugvó kommunikációt folytasson a közbizalom erősítése érdekében.
Forrás: https://www.portfolio.hu/