Ha akad olyan szakma, ahol a feltétel nélküli bizalom létfontosságú, az az, amely az elhunytak utolsó útját készíti elő, hiszen az ember szeretné azt hinni, hogy akire rábízza szeretett halottját, kellő tisztességgel áll hozzá. Ezt hitték éveken keresztül Pasadenában a Lamb családról is, akik a legjobbak voltak a szakmában. Aztán kiderült, hogy a krematóriumot működtető férfi amit csak tud, ellop a halottaktól, majd tizesével gyömöszöli be őket a kemencébe, hogy így spóroljon.
Nem sokaknak jut eszébe megkérdőjelezni azt, hogy az urna, amelyben szerettük földi maradványai vannak, valójában egészen mást rejt. Aki azonban a nyolcvanas évek Pasadenájában a Lamb családot bízta meg a hamvasztás lebonyolításával, erősen kételkedhet ebben: hatalmas botrány robbant ki, amikor kiderült, a krematóriumot működtető férfi, David Sconce jól tejelő üzletének kulcsa az volt, hogy annyi embert hamvasztott el egyszerre a kemencében, amennyi befért. A bűnlajstroma azonban ennyivel nem ért véget. Az HBO-n nemrég bemutatott háromrészes dokumentumsorozat, A temetkezési vállalkozó azt mutatja be, hogyan volt képes a végletekig kizsákmányolni a halottakat és rokonait a férfi, aki
I BRN 4U (érted égetek) rendszámú sportkocsival járt,
és úszott a pénzben. A dokumentumsorozat nemcsak károsultakat, az eseten dolgozó rendőröket, újságírókat, ismerősöket és rokonokat szólaltat meg, hanem maga Sconce is először mesélheti el a történetét, nemrég ugyanis kiengedték a börtönből.
A kedves család, amelyre mindenki nyugodt szívvel bízta rá a halottját
A Lamb család Pasadena nagy múltú, köztiszteletben álló famíliái közé tartozik, akiknek a neve egyet jelentett a megbízhatósággal. Erre különösen nagy szükség is volt abban a szakmában, amelyben tevékenykedtek: Charles Lamb az 1920-as években alapította meg a Lamb Funeral Homes nevű temetkezési vállalatot, amely teljes körű szolgáltatást ígért, a legjobbat, amit csak kaphat egy halott családja. Ahogy a dokumentumsorozatban elhangzik, az ilyen jellegű cégek rendszerint családi vállalkozások, amelyből az egész család kiveszi a részét, és az üzlet generációról generációra öröklődik tovább. Ez a szóban forgó család esetében is így volt, a városban pedig hamar kialakult a közvélekedés, miszerint halálesetkor Lambéket kell hívni, mert ők a legjobbak. A nyolcvanas években Laurieanne Sconce – lánykori nevén Lamb – és férje, Jerry Sconce működtette a vállalkozást. Népszerűségük töretlen volt, Laurieanne-t a sorozatban többen úgy írják le, mint a legcsodálatosabb ember arra a feladatra, hogy a gyászolóknak vigaszt nyújtson. Családi vállalkozás lévén beszállt a bizniszbe fiuk, David Sconce is, akire a krematórium működtetését bízták. A kétkemencés létesítmény az egyik helyi temető területén működött, Sconce oda hordta a hamvasztásra váró testeket.
A dokumentumsorozatból kiviláglik, hogy David Sconce egész életében megrögzötten kereste azokat a jellemzően törvénytelen utakat, hogyan tud minél több pénzt kifacsarni a vállalkozásból, és a krematóriumában meglehetősen kegyetlen módját látta meg a költséghatékonyságnak, feltéve magának a bizarr kérdést:mi lenne, ha nem egy embert égetne a kemencében, hanem egyszerre mondjuk tízet?
mi lenne, ha nem egy embert égetne a kemencében, hanem egyszerre mondjuk tízet?
Forrás: 24.hu