Alig három napja, hogy megkezdte a börtönbüntetését Gyárfás Tamás – amiért a bíróság felbujtóként nevezte meg a Fenyő-ügyben –, a váci intézményből máris Kecskemétre került. A „parkettásként” ismert börtön sokak számára áhított helyszín, ha jogerősen is le kell tölteni a büntetést, de a luxus jelzőt a BVOP visszautasítja. Szatyorvarrással, takarítással vagy lakatosmunkával is elütheti itt az idejét Gyárfás Tamás.
Május 16-án reggel jelentkezett Gyárfás Tamás a váci börtön bejáratánál, ahova családtagjai – és noha szerette volna titokban tartani, de a sajtó is – elkísérte. Azt hihette, a következő éveket itt tölti majd, pár órával később azonban kiderült, hogy jóval távolabb, Kecskeméten kell letöltenie a rá kiszabott hétéves börtönbüntetést.
A Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetet sokan csak a „kecskeméti parkettásként” ismerik, ahol jogerős ítéletüket töltő fogház és börtön fokozatú férfi elítélteket, a fogva tartásuk alatt a gyermekükkel együttes elhelyezésben részesülő anyákat, valamint fiatalkorú női és férfi elítélteket és előzetesen letartóztatottakat tartanak fogva. Az intézmény befogadóképessége 238 fő, ami harmadannyi, mint a váci objektumé, ahol 720 személyt is tudnak őrizni.
A II-es objektum 1995-ben nyitotta meg kapuit az egykori szovjet laktanya üzemanyagbázisának helyén, ahol 59 fogház és börtön fokozatú, valamint enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása alá vont elítélt elhelyezésére van lehetőség. A Fiatalkorúak Részlege 1997-ben épült, és harminc fiatalkorú elhelyezését szolgálja. A falakon belül biztosítva van a foglalkoztatás és az iskolai oktatás is. Ha pedig a fogvatartottak szeretnék, akkor dolgozhatnak is, hogy elüssék az idejüket valamilyen hasznos tevékenységgel. Így többek között
szatyorvarrás, fémipari és lakatosipari munkák, valamint takarítás, konyhai kisegítő feladatok és a házi műhelyben végezhető munkák közül válogathatnak.
Érdeklődésünkre a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) megjegyezte, hogy a fogvatartottak a munkavégzés lehetőségét állapotuk és munkaképességük figyelembevételével vehetik igénybe, így nem biztos, hogy aki akar, az tud is dolgozni.
Nem luxusbörtön a parkettás
Nem először kapta meg a „luxus” jelzőt a Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet, ám két évvel ezelőtt – amikor Galambos Lajos vonult volna be az intézménybe – a BVOP kommunikációs főosztályának vezetője, Makula György az Index megkeresésére határozottan visszautasította mindezt.
Visszautasítjuk azokat a rosszindulatú híreszteléseket – mint ahogyan ezt már megtettük többször is –, amelyek szerint bármelyik büntetés-végrehajtási intézet jobb körülményeket biztosítana bármely fogvatartottnak. A hazai börtönökben nincsen semmilyen kivételezés, a fogvatartottakra a jogszabályokban megállapított, azonos jogok és kötelezettségek vonatkoznak
– jelentette ki lapunknak a BVOP ezredese.
Szerintük a büntetés-végrehajtási szervezetet egy kicsit is ismerő sajtóorgánum – amely törekszik a hiteles tájékoztatásra – semmiképpen sem állítaná azt, hogy a kecskeméti börtön a fogva tartási vagy elhelyezési körülmények szempontjából kiemelkedő lenne. Hozzátéve, hogy a kecskeméti börtön egy abszolút közepes állapotú büntetés-végrehajtási intézet. „Az objektum olyannyira nem sorolható a legújabb és legmodernebb intézetek közé, hogy az itt fogvatartottak zárkáiban nincsenek kialakítva saját mellékhelyiségek és mosdók, nem úgy, mint a később épült vagy felújított börtöneinkben” – közölte a kommunikációs osztály vezetője.
A kecskeméti objektumba végül nem vonult be Galambos Lajos, de más ismert embereknek hosszú időn át volt az otthona. Korábban olyan elítéltek töltötték itt büntetésüket, mint a gazdasági bűncselekmények miatt felelősségre vont Kocsis István, az MVM és a paksi atomerőmű egykori vezetője, vagy a legendás akasztói vállalkozó, a néhai Stadler József.
Ez alapján dől el, kinek hol a helye
Azt, hogy egy elítélt melyik büntetés-végrehajtási intézetben tölti le a jogerősen kiszabott szabadságvesztését, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága határozza meg. A kijelölés több szempontot figyelembe vevő, komplex mérlegelés eredménye, amelynek célja, hogy az elítélt elhelyezése megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, a biztonsági követelményeknek, valamint a reintegrációt támogató szakmai szempontoknak.
A kijelölés alapját a bíróság ítéletében meghatározott büntetés-végrehajtási fokozat képezi, amely meghatározza, hogy az elítélt milyen típusú intézménybe kerülhet. További fontos szempont az elítélt egészségi állapota, különleges kezelési igénye, valamint az esetleges pszichés vagy szociális körülmények. A kijelöléskor a büntetés-végrehajtási intézmények aktuális telítettsége és férőhely-kapacitása is szerepet játszik, hiszen a jogszerű és biztonságos elhelyezés egyik alapfeltétele a megfelelő körülmények biztosítása.
Összességében tehát a büntetés-végrehajtási intézet kijelölése során figyelembe veszik az elítélt helyzetét, az intézeti adottságokat, valamint a büntetés-végrehajtás szakmai és jogi követelményeit.
Hét év a felbujtásért
Mint megírtuk, Gyárfás Tamás élőben hallgatta végig az ítélőtábla tárgyalótermében, ahogy bűnösnek mondja ki a tanács Fenyő János meggyilkolása ügyében. A másodrendű vádlott Portik Tamás a negyedik tárgyalásra már videón sem volt hajlandó becsatlakozni az ítélethirdetésbe. Korábban ugyanis közölte, hogy nem beszél a bíróval, miután meglátása szerint jogellenesen rendelték ki mellé a védőt, akitől korábban ő maga szabadult meg.
Fenyő János 1998-as meggyilkolása után Gyárfás Tamás neve először egy 2014-es tárgyaláson vetődött fel, amikor is Tasnádi Péter megmosolyogtatta a tárgyalóteremben ülőket. A magyar éjszakai élet veterán szereplője vallomásában elmondta, hogy Gyárfás Tamás őt bízta meg Fenyő likvidálásával, ám ő nem hajtotta végre a kérést. A pénzt ugyanakkor elkérte Gyárfástól, amit utólag sajnál, hiszen régi barátját verte át ezzel. Nem tudott arról, hogy lettek volna versenytársai a feladatra, ahogy azt is állította, Gyárfásnak biztosan nincs köze a gyilkossághoz, elvégre akkor nem fizette volna ki Tasnádit. A börtönből elővezetett férfi vallomását végül az ügyben akkor eljáró bíró nem vette figyelembe, mert Tasnádi nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani az állításait. Gyárfás Tamást akkor ki sem hallgatta az illetékes tanácselnök.
2018. április 17-én aztán bombaként robbant a hír, hogy kihallgatták a nyomozók Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosság ügyében. Akkor már sejteni lehetett, hogy a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét a Portik által titokban rögzített hangfelvételek miatt vették elő a hatóságok, majd elrendelték letartóztatását. A rendőrségnek mindent tagadott, majd kiderült, hogy a hangfelvételekkel ismeretlenek zsarolni próbálták Gyárfást, amiért ő feljelentést tett a rendőrségen. Házi őrizetbe került, majd egy 200 milliós óvadék kifizetésével szabadulhatott a bűnügyi felügyelet alól.
A tárgyalások későbbi szakaszában kiderült, hogy a zsarolók Portik élettársától kapták a felvételeket, amelyeket meghallgatva felismerték a hangok tulajdonosait, egy rövid kivonatot készítettek a több mint 500 órányi felvételből, majd a papírokon szereplő szöveggel próbálták zsarolni Gyárfást. Tasnádi vallomásával és a hangfelvételekre hagyatkozva az ügyészség 2019-ben vádat emelt Gyárfás Tamás ellen emberölésre való felbujtás miatt. Hat évig tartott a per, mire jogerős ítélettel lezárta a tárgyalásokat az ítélőtábla tanácsa.
(Borítókép: Gyárfás Tamás 2025. április 10-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Forrás: https://index.hu/