A következő öt év döntő jelentőségű lesz az Európai Unióban a védelmi készenlét megerősítésében – hangsúlyozták az EU-tagállamok vezetői csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójukon kiadott nyilatkozatukban, egyúttal megerősítették elkötelezettségüket egy önállóbb, gyorsabb és hatékonyabb európai védelempolitika kialakítására, „válaszul az Ukrajna elleni orosz agresszió és a biztonsági környezet gyökeres átalakulása által okozott kihívásokra”.
A tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács szerint Európának „szuverénebbé és felelősségteljesebbé” kell válnia saját biztonságát illetően, miközben a NATO továbbra is kulcseleme marad a kollektív védelemnek azok számára, akik tagjai az észak-atlanti szövetségnek is.
A tanács sürgette a védelmi kiadások jelentős növelését és a befektetések összehangolását. Jelezték, hogy a minapi NATO-csúcstalálkozón tett tagállami kötelezettségvállalásokat az EU is követni kívánja saját keretein belül.
Az állam- és kormányfők üdvözölték az Európai Biztonsági Akcióprogramról (SAFE) szóló rendelet elfogadását, amely az uniós költségvetésen belül ösztönözné a védelmi beruházásokat. Ennek részeként aktiválják a stabilitási és növekedési paktum nemzeti mentességi záradékait is, hogy lehetővé tegyék a védelmi többletkiadásokat. Felkérték az Európai Parlamentet és a nemzeti kormányokat alacsonyabb szinten képviselő Európai Unió Tanácsát, hogy mielőbb fogadják el a védelmi célú beruházásokat ösztönző jogszabályokat.
Az Európai Tanács a témáról kiadott „következtetéseiben” külön hangsúlyt fektet a közös beszerzésekre, a szabványosításra és a védelmi ipari bázis – benne a kis- és közepes vállalatok – termelési kapacitásának gyors bővítésére. Fontos cél, hogy a hadfelszereléseket nagyobb mennyiségben és gyorsabb ütemben állíthassák elő.
A testület emellett hangsúlyozta az EU összes határának – különösen a keleti külső határnak – a védelmét, ennek szükségességét az orosz és fehérorosz fenyegetésekkel indokolták. Az Európai Bizottságot, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselőt további javaslatok előterjesztésére kérték a katonai mobilitás javítására, hogy a védelmi eszközök gyorsabban mozoghassanak az EU-n belül.
A vezetők üdvözölték az EU új védelmi partnerségeit az Egyesült Királysággal és Kanadával.
A nyilatkozat szerint a fenti intézkedések nem érintik egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának sajátos jellegét, és a közös lépéseknél az uniós szerződéseknek megfelelően továbbra figyelembe veszik minden tagállam biztonsági és védelmi érdekeit.
Közel-Kelet
Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői brüsszeli tanácskozásukon lezárták a közel-keleti helyzettel foglalkozó vitájukat, a csúcstalálkozó zárónyilatkozatának vonatkozó fejezetében azonnali tűzszünetet és minden túsz feltétel nélküli szabadon bocsátását szorgalmazták Gázában az izraeli-palesztin ellenségeskedés végleges megszüntetése érdekében.
Az Európai Tanácsot alkotó tagállami vezetők leszögezték: az Európai Unió szilárdan elkötelezett a Közel-Kelet békéje, biztonsága és stabilitása mellett.
A palesztin-izraeli konfliktussal összefüggésben a humanitárius helyzet súlyosságára hívták fel a figyelmet a palesztin lakosságú Gázában, és elfogadhatatlannak nevezték a polgári áldozatok magas számát, valamint az éhezés mértékét. Az Európai Tanács tagjai felszólították Izraelt, hogy oldja fel a Gázai övezet blokádját, tegye lehetővé a humanitárius segélyek azonnali és akadálytalan hozzáférését és elosztását az egész övezetben.
„Izraelnek teljes mértékben be kell tartania a nemzetközi jog, köztük a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeit” – fogalmaztak.
Elítélték, hogy a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet megtagadta a még fogva tartott túszok átadását. Szintén bírálták a másik palesztin területen, Ciszjordániában kialakult „helyzet elmérgesedését, a zsidó telepesek erőszakos cselekedeteinek fokozódását, az illegális telepek terjeszkedését és Izrael katonai műveletét követően”. Közölték: folytatni kell a szélsőséges telepesekkel és az őket támogató szervezetekkel szembeni, valamint a Hamász elleni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos munkát.
Leszögezték: az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett a kétállami megoldáson – Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásán – alapuló tartós és fenntartható béke mellett.
Az Irán és Izrael közötti fegyveres konfliktussal kapocslatban az Európai Tanács üdvözölte az ellenségeskedés beszüntetését, és felszólította a feleket, hogy tartsák be a nemzetközi jogot, tanúsítsanak önmérsékletet, és tartózkodjanak az olyan intézkedésektől, amelyek újabb eszkalációhoz vezethetnek.
„Iránnak soha nem szabad megengedni, hogy atomfegyverhez jusson. Teheránnak be kell tartania az atomsorompó-szerződés szerinti kötelezettségeit” – fogalmaztak.
Forrás: infostart.hu