A depresszió esetszámának növekedése összetett jelenség, amelyet nem egyetlen ok magyaráz. Számos globális és társadalmi tényező, valamint a diagnosztikai és tudatossági változások együttesen járulnak hozzá a jelenséghez.Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai, valamint a magyarországi felmérések is megerősítik, hogy a depressziós tünetekkel élők aránya valóban növekszik.📈 Mi állhat a növekedés hátterében?1. Társadalmi és Életmódbeli TényezőkKrónikus stressz és túlterheltség: A modern élet felgyorsult tempója, a munkahelyi elvárások (fokozott verseny, kiégés), valamint az állandó készenlét állapota (pl. mobiltelefonok miatt) hosszú távú stresszhez és kimerültséghez vezet.Szociális elszigetelődés és magány: Bár technikailag összekapcsolt világban élünk, sok ember éli meg a valós, mély emberi kapcsolatok hiányát. A közösségi média felszínes kapcsolatai nem helyettesítik a valódi társas támogatást.Gazdasági bizonytalanság és egyenlőtlenség: Pénzügyi problémák, munkanélküliség, alacsony társadalmi státusz érzése jelentős stresszforrást és kockázati tényezőt jelentenek.Fokozott elvárások és teljesítménykényszer: A társadalmi és médiabeli nyomás, hogy folyamatosan boldogok, sikeresek és tökéletesek legyünk, hatalmas feszültséget generál, és a „valóság és az ideálok közötti feszültség” depresszióhoz vezethet.2. Környezeti és Biológiai TényezőkÉletmódbeli változások: A helytelen táplálkozás, a mozgáshiány, a napi ritmus felborulása (alvászavarok) mind befolyásolják az agy kémiai egyensúlyát (neurotranszmitterek, mint a szerotonin) és növelik a depresszió kockázatát.Krónikus betegségek terhe: A krónikus fizikai betegségek (cukorbetegség, szívbetegségek, rák) megléte fokozza a depresszió kialakulásának esélyét.3. Jobb Felismerés és Társadalmi TudatosságA stigma csökkenése: Bár a depresszió még mindig tabu, egyre többet beszélnek róla nyilvánosan. Ez segít abban, hogy a tüneteket tapasztalók nagyobb arányban merjenek segítséget kérni.A diagnosztika fejlődése: Az orvosok és pszichológusok ma már jobban képzettek a mentális zavarok felismerésében. Ami régebben „rosszkedv” vagy „életuntság” volt, azt ma már gyakrabban diagnosztizálják klinikai depresszióként. A növekvő adatok részben a jobb felismerésből adódhatnak.Kiterjesztett diagnosztikai kritériumok: Egyes szakértők szerint a diagnosztikai rendszerek változásai is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy több enyhébb eset is bekerül a klinikai depresszió kategóriájába.Összefoglalva:A tendencia azt mutatja, hogy a modern civilizációs stressz (verseny, elszigetelődés, bizonytalanság) valós terhet ró a mentális egészségre, miközben a tabuk oldása miatt egyre több eset derül ki és kap hivatalos diagnózist.