„Mi van az ott élőkkel, a lánynevelőben élőkkel, azokkal, akik 1976-tól az óvodába jártak, ott dolgoztak?”
- Bezártak egy rákospalotai óvodát, mert beltéri levegője rákkelő, idegrendszeri fejlődést károsító tetraklór-etilénnel szennyezett.
- A szennyezés a szemközti, rég bezárt Budapesti Finomkötöttárugyárból származik.
- Felszámolása az állam feladata, az önkormányzattal viszont nagyon kevés információt osztanak meg.
- Egy sor kérdésre nincs válasz, arra sem, hogy milyen egészségkárosodást szenvedhettek el az 1976 óta az óvodába járók, ott dolgozók, a környéken élők.
- Arra sincs válasz, hogy a közeli ingatlanokban miért nem végeznek méréseket, hogy meg lehet-e enni a kertekben termő zöldséget, gyümölcsöt, hogy lehet-e használni a fúrt kutakat.
Hiába telt el harmincöt év a rendszerváltás és a szocialista ipar összeomlása óta, a mai napig nem tudunk szabadulni a terhes örökségtől. A közelmúltban a súlyosan szennyezett rákosrendezői pályaudvar kapott figyelmet, de időről időre téma az egykori Óbudai Gázgyár, ahol rákkeltő, mérgező anyagok szivárognak a Dunába a 200 ezer tonnányi gázmasszával szennyezett földből. A Budapesti Vegyiművek megszűnése után 16 évnek kellett eltelnie, hogy elszállítsanak 100 tonnányi rákkeltő rovarirtót.
Vannak olyan régen bezárt gyárak is, ahol már senki sem gondol arra, hogy baj lehet a nagyipari
örökségből, vagyis abból, hogy az állam nem rehabilitált egy volt gyárterületet, amely ma már egy lakóövezet kellős közepén terül el.
Ilyen a Budapesti Finomkötöttárugyár rákospalotai üzeme. Az egykori gyár közvetlen közelében lakótelepi házak, rogyadozó és közelmúltban épült családi házak, irodaépületek vannak, és itt vannak a Rákospalotai Javítóintézet, az 1890-ben alapított egykori Leánynevelő magas kerítéssel védett épületei.
A gyárat, derül ki az Energiaügyi Minisztérium 2023-as kármentesítési beavatkozási tervéből, az 1910-es évek elején alapította Sperber Samu és testvére. Eredetileg egy kis földszintes parasztházban és néhány mellette fölhúzott barakkban kezdték a harisnyák és más kötöttáruk gyártását. Egy tűzeset után húzták fel az első üzemépületeket, a gyár jól ment, a fél országot innen látták el például svájcisapkákkal. A háború alatt katonai parancsnokság alá kerültek, majd a nyilasok kifosztották az üzemet, 1945-re csak romok maradtak. Az újjáépítés után, 1948-ban – mint 100 főnél többet foglalkoztató üzemet – állami tulajdonba vették, majd beolvadt a Budapesti Finomkötöttárugyárba.
írja a https://444.hu/