Amikor az emberek a túlélésre koncentrálnak, a szabadság láthatatlanná válik.

BELFÖLD Hírek itt és most

A szabadság fogalma alapvetően megváltozik, amikor valakit megfosztanak a fizikai mozgásterétől. Ilyenkor a szabadság már nem a „hová mehetek” kérdéséről szól, hanem sokkal inkább belső, szellemi és lélektani síkra terelődik.
​Íme a szabadság különböző rétegei bezártság esetén:
​1. A belső szabadság (A lélek autonómiája)
​Viktor Frankl pszichiáter, aki túlélte a koncentrációs tábort, fogalmazta meg a legfontosabban: az embertől mindent elvehetnek, kivéve egyet: a választás szabadságát, hogy hogyan viszonyul az adott körülményekhez.
​A gondolat szabadsága: Senki nem láthat bele a fejedbe. Ott bárhol járhatsz, alkothatsz, tervezhetsz.
​A méltóság megőrzése: Az a döntés, hogy a kényszer ellenére is ember maradsz, egyfajta végső szabadság.
​2. A „szabadság-morzsák” felértékelődése
​Ami a külvilágban természetes, az a rácsok mögött a szabadság legfőbb szimbólumává válik:
​Rutin és kontroll: Ha megválaszthatod, mikor olvasol, mikor tornázol, vagy hogyan rendezed el a polcodat, az a kontroll (és így a szabadság) apró szigeteit jelenti.
​Információ: Egy könyv, egy levél vagy egy hír a külvilágból „ablakot” nyit a falakon túlra, ami mentális szabadulást jelent.
​3. Filozófiai megközelítés: Szabadság vs. Szabadláb
​Érdemes különválasztani két fogalmat:
​Negatív szabadság: Amikor semmi nem gátol a mozgásban (ez vész el a börtönben).
​Pozitív szabadság: A képesség, hogy megvalósítsuk önmagunkat, fejlődjünk, vagy értelmet találjunk a létezésünknek. Sokan a bezártság alatt döbbennek rá, ki is ők valójában, mert minden külső zavaró tényező (zaj, munka, közösségi média) megszűnik.
​4. A várakozás mint a szabadság formája
​A bezárt ember számára a szabadság gyakran egy időponttá válik. A remény, hogy a jövőben létezik egy pont, ahol a fizikai korlátok megszűnnek, ad erőt a jelen elviseléséhez. Ebben az értelemben a szabadság egyenlő a túlélni akarással.
​„Aki kintről néz befelé, egy börtönt lát. Aki bentről néz befelé, az önmagát látja. Aki bentről néz kifelé, az a reményt látja.”
​Összességében a bezártságban a szabadság befelé fordul. Már nem a lehetőségek bősége jelenti, hanem az a szellemi erő, amivel az egyén képes függetleníteni magát a falaktól.

Forrás : Google

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük