Bár a magyarok pénzügyi helyzete korántsem a legfényesebb az elmúlt másfél évtizedhez képest, mégis „nyaralni megy a nép, jár ez a két szép hét!” – ahogy Mr. Rick is énekelte 1998-as klasszikusában. Noha a kettő helyett a legtöbbeknek csak egy hét adatik, azt viszont főleg külföldön képzelik el, így összeszedtük, hogy mik a magyarok legfőbb úti céljai, és emellé azt is, hogy milyen új trendek terjednek, amik teljesen új megvilágításba helyezik a megszokott tengerparti henyélést.
A nyár már az ajtón dörömböl, és lassan az időjárás is olyan arcát mutatja, mintha nem éppen március közepe lenne, úgyhogy egyre időszerűbb eldönteni, hogy a kánikulában melyik ország tengerpartját válassza az ember – már ha egyáltalán lehetősége és kedve is van külföldre utazni. Ebben a cikkünkben összeszedtük, hogy milyen lehetősége van azoknak, akik a magyar tenger, vagyis a Balaton látványát szeretnék élvezni a nyári szabadság alatt, jelen cikkünkben viszont kicsit kibővítjük a kört, és mutatunk néhány népszerű úti célt és nyári elfoglaltságot, amelynek a magyarok már bizalmat szavaztak.
A Kiwi.com reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a magyar fiatalok (18–37 közöttiek) többsége előre tervez, és a pénztárcabarát lehetőségekben gondolkozik, ha utazásról van szó. A több országban végzett kutatás alapján kijelenthető, hogy a magyar fiatalok utaznak a legkevesebbet idén külföldre, ugyanis a keresetek Magyarországon fedezik legkevésbé az utazási kiadásokat, viszont ha mennek, akkor főleg Európán belülre repülnek, ráadásul inkább lemondanak a luxuscikkekről csak azért, hogy utazhassanak.
Azok a magyar fiatalok, akik utaztak vagy utaznak 2025-ben külföldre nagyrészt (42 százalékban) egyszer, Európán belüli úti célt választanak majdnem ugyanúgy, mint tavaly. Harmaduk többször is fog utazni, de szintén marad Európán belül. Míg tavaly pusztán az utazást tervezők 15 százaléka repült Európán kívülre, addig idén ez az arány 23 százalékra emelkedett, ugyanakkor a felmérés adataiból egyértelműen látszik, hogy a magyar fiataloknak nyílik ki a legkevésbé a világ,
a cseh, szlovák, román, lengyel és spanyol kortársaik többet terveznek külföldre utazni idén.
Az infláció és az emelkedő árak miatt a magyar fiatalok négyötödének változtatni kellett az utazási szokásain. A vizsgált országok közül a spanyol fiatalok nyilatkoztak hasonlóképp, de náluk magasabb volt azok aránya, akiknek a keresete fedezi az utazási költségeket. A felmérés alapján a cseh, majd a lengyel fiatalok tehetik meg leginkább, hogy utazzanak. A magyar fiatalok nagy része pedig spórol, előre foglal, és pénztárcabarát megoldásokat keres azért, hogy utazhasson.
Tízből két magyar fiatal mondhatja el magáról, hogy nem kellett semmit változtatnia az életvitelén azért, hogy fussa a kiruccanásra. Beszédes különbség, hogy míg a férfi válaszadók 11 százalékának fedezi a keresete az utazási költségeit, addig ezt a fiatal nők pusztán 6 százaléka mondta. Tízből négyen alaposabban tervezték meg az idei utazásukat, utazásaikat: ők előre félretettek, vagy előre foglaltak. Tízből egy magyar fiatal az utazást választotta luxuscikkek, például elektronika, ruhák, étterem helyett, de tavaly ez az arány még csak 7 százalék volt. Közel tízből hárman pedig kimondottan csak a pénztárcabarát lehetőségeket keresik, és talán az sem ér senkit meglepetésként, hogy a legnépszerűbb úti cél a magyarok körében még mindig Horvátország.
Ha nyár, akkor Horvátország
A Szallas.hu 2025-ös adatai szerint a magyar vendégek több mint harmada (34 százalék) a horvát Kvarner-öböl térségét választja nyári úti célnak, és leggyakrabban apartmant foglalnak. A legnépszerűbb úti cél Vir, amely Crikvenicát és Selcét is megelőzi a foglalási toplistán. A nyaralók többsége saját autóval kel útra, és a klasszikus, 7 éjszakás vakáció a legjellemzőbb, csaknem minden harmadik foglalással.
A legnépszerűbb úti cél Vir, amely évek óta kiemelkedő helyet foglal el a magyar nyaralók körében. A sziget könnyen elérhető, családbarát szállásai és strandjai évről évre sokakat vonzanak. A második helyre Crikvenica került, amit szorosan követ Selce – ez is jelzi, hogy a magyar turisták továbbra is erősen kötődnek az északi, gyorsan elérhető horvát partszakaszokhoz. A toplista középmezőnyében még Zadar, Bibinje vagy éppen Njivice szerepel, míg a dalmát régiót képviselő Makarska és Omis a toplista végén kapott helyet. Ez arra utalhat, hogy a távolabbi célpontok iránt valamivel kisebb a kereslet.
Az évek óta tartó trend idén is folytatódik: a magyar vendégek jellemzően az autóval is könnyen elérhető célpontokat választják nagyobb arányban
– erősítette meg Kelemen Lili, a portál sajtószóvivője.
Kiegészítette azzal, hogy az eltöltött éjszakák száma alapján a 7 éjszakás tartózkodás vezet (29 százalék), ezt követi az 5 (21 százalék) és 6 éjszakás (19 százalék) foglalás. Ezek alapján a magyar utazók többsége továbbra is a „klasszikus egyhetes nyaralás mellett dönt”. A rövidebb (1–3 éjszakás) és hosszabb (8 éj vagy több) tartózkodások lényegesen ritkábbak. De nézzük is a top úti célokat városokra lebontva:
- Vir
- Crikvenica
- Selce
- Zadar
- Starigrad
- Bibinje
- Rovinj
- Njivice
- Makarska
- Omis
Viszont ha területekről van szó, akkor a fentebb már említett Kvarner-öblöt Dalmácia – Zadar követi 28 százalékkal, a harmadik helyre pedig az Isztria futott be 14 százalékkal. A dobogóról éppen hogy lemaradva érkezik még Dalmácia – Split (13 százalék), majd jelentősen leszakadva Lika-Karlova (3 százalék) és a Magyarországtól jó messze fekvő Dalmácia – Dubrovnik (2 százalék). A maradék 6 százalékot az egyéb úti célok teszik ki.
Csak az ismerős helyek
A szállásokat kínáló weboldal a magyarok horvát utazási terveit vizsgáló friss, online felmérése szerint idén a válaszadók 38 százaléka tervez horvátországi nyaralást, míg további 27 százalék még bizonytalan az úti célt illetően. A horvátországi utazást tervezők körében a legfőbb vonzerőt a természetes szépségű tengerpartok, a történelmi helyszínek, a megszokott és bevált úti célok, valamint a kedvező ár-érték arány jelenti. Tízből nyolcan saját autóval indulnak útnak, a legtöbben apartmanban szállnak meg (66 százalék), míg szállodát a válaszadók mindössze 25 százaléka választ. A családos nyaralók aránya 56 százalék, minden harmadik utazó pedig párjával kel útra, a vendégek közel fele az önellátást választja, harmaduk pedig félpanziót kér.
A horvát tengerpart sokaknak már jól ismert úti cél: a válaszadók többsége (40 százalék) legalább három alkalommal nyaralt már déli szomszédainknál, 32 százalékuk egy-kétszer járt ott, míg 28 százaléknak ez lesz az első nyaralása az Adrián.
A tengerpart típusa is számít: a magyar nyaralók elsősorban a homokos és kavicsos partokat keresik.
A felmérés alapján a horvát tengerpart iránti vonzalom töretlen, ugyanakkor egyre többen fontolgatnak alternatív külföldi vagy hazai lehetőséget. Azok körében, akik nem terveznek horvátországi utat, leggyakrabban anyagi okok vagy belföldi nyaralási tervek állnak a háttérben. Sokan választanak más, könnyen megközelíthető tengerparti országot – így Olaszország, Görögország és Bulgária is népszerű alternatívaként jelenik meg a nyaralók körében.
Emellett nő az érdeklődés az aktív kikapcsolódást kínáló, természetközeli desztinációk iránt, mint Ausztria, Szlovákia, Szlovénia vagy Románia – elsősorban Erdély térsége. A városnéző túrák és egzotikus utak kisebb vonzerővel bírnak a felmérés résztvevői körében, míg a legkevésbé népszerű idén nyáron a „coolcation” trend: Skandinávia és a balti államok a lista végére kerültek.
A legnépszerűbb trendek
Ha pedig már eljutottunk a coolcationig, akkor azt is meg kell állapítanunk, hogy ugyan ezt kevesebben választják, mint más, nyaralással kapcsolatos, felfutóban lévő trendeket, viszont a magyarok számára még így is benne van a top 7-ben, hiszen a „mai fiataloknak” a nyaralás és az utazás már nem csupán a látnivalók kipipálását és a parton való tespedést jelenti, hanem ennél sokszor többre is vágynak.
Visszatérve a Kiwi.com reprezentatív felméréséhez, kijelenthető, hogy
a fiatalok tudatosan azokat az úti célokat és élményformákat keresik, amelyek túlmutatnak a hagyományos nyári pihenésen.
A trendek mögött mélyebb szándékok rejlenek: a kikapcsolódás, a valódi jelenlét, a természet közelsége vagy éppen a felfedezés iránti vágy. A hangsúly az egyediségen, a valódi élményeken és a belső harmónia megtalálásán van. A fiatalok által leginkább vágyott utazási trendek:
- 1. Calmcationing – A belső nyugalom felé vezető út
Tízből négy magyar fiatal nem a városnéző rohanásra vagy a túlzsúfolt strandokra vágyik, hanem arra, hogy lelassuljon. A calmcationing egy olyan utazási forma, amely lehetőséget ad arra, hogy újra kapcsolatba lépjünk önmagunkkal. Egy eldugott erdei faház, egy csendes tóparti reggel, egy jógaelvonulás vagy egy hosszú séta a hegyekben – mindez nemcsak a testet, de a lelket is regenerálja. Ez a trend nem a látványosságokat helyezi előtérbe, hanem azt, hogy végre ne kelljen csinálni semmit – csak lenni.
- 2. Noctourism – Amikor az éjszaka mesél
Minden negyedik 18 és 37 év közti azokat a pillanatokat keresi, amikor a természet csendje szinte kézzel tapintható, és közben varázslatosak a fények. A noctourism trend az éjszakát állítja a középpontba: csillagfényes sivatagi túrák, északi fények bámulása vagy egy holdfényes séta egy hegygerincen. Ezek az élmények más dimenziót adnak az utazásnak – egyszerre megnyugtatóak és lenyűgözőek.
- 3. Island-hopping – A szabadság ritmusa a szigetek között
A válaszadók közel negyede szerint van valami végtelenül romantikus és kalandos abban, amikor az ember egyik szigetről a másikra utazhat (island-hopping), és átélheti a helyiek életének minden apró rezdülését. Ez lehetőséget ad arra, hogy egy kultúrát, ételeket és tájakat teljes valójukban felfedezhessünk – akár a görög szigetvilágban vagy Horvátország apró öbleiben is. Ez az utazási forma a spontaneitásról, a szabadságról és az út közben születő pillanatok varázsáról szól.
- 4. Off the beaten track – Az ismeretlen vonzása
A felfedezés öröme akkor a legerősebb, amikor nem mások nyomában járunk. Az off the beaten track, azaz a „nem a kitaposott úton” elve mentén utazók elfordulnak a népszerű turisztikai látványosságoktól, és inkább kevésbé ismert helyekre mennek: eldugott falvakba, kevésbé látogatott természeti kincsekhez vagy olyan városokba, amelyeket még nem leptek el a szelfibotok. Ez nem lázadás, inkább kíváncsiság és nyitottság arra, hogy az utazás valóban egyedi és személyes élménnyé váljon, amire a felmérésben részt vevők 22 százaléka különösen vágyik.
- 5. JOMO – A kihagyás öröme
Miközben a világ még mindig a FOMO (Fear of Missing Out) lázában ég, azaz attól fél, hogy lemarad valamiről, vagy kimarad valamiből, addig minden ötödik magyar fiatal a JOMO-t (Joy of Missing Out), azaz a kihagyás örömét választaná, ha utazásról van szó. Ez a trend az önkéntes kikapcsolódásról szól: nem nézünk rá az e-mailekre, nem posztolunk, nem követjük az algoritmusokat – egyszerűen csak élünk, és jelen vagyunk. Egy hegyi kunyhó térerő nélkül; egy naplemente, amit nem fotózunk le; egy könyv, amit tényleg végigolvasunk. A JOMO az új luxus.
- 6. Set-jetting – A sorozatok nyomában
A felmérésben részt vevők 18 százaléka indulna útnak azért, hogy lássa azt a helyet, ahol kedvenc sorozata játszódott, vagy ahol egy ikonikus filmsztori életre kelt. A set-jetting trendet előnyben részesítők szeretnének belépni a képernyőn látott világba. Ez az utazás a képzelet és a valóság találkozása, ahol a történetek új életre kelnek.
- 7. Coolcationing – A forróság elől a hűvösebb nyárba
Ahogy a nyarak egyre forróbbak, úgy nő azoknak a száma, akik inkább a hűvösebb célpontokat választják. A coolcationing azoknak szól, akik nyáron is friss levegőre, zöld tájakra és kellemes klímára vágynak – például a Balti-tenger partjára, észak-európai városokba vagy alpesi tavak mellé. Már a magyar fiatalok körében is kimondottan népszerű ez a trend, 16 százalékuk vallja, hogy nem szeretne árnyékot keresni pihenés közben, hanem valódi felfrissülésre vágyik.
Ha nincs pénzbeli korlát
A végére pedig még érdekességképpen nézzük meg, hogy ha nem a magyarok pénztárcájához mérjük a nyaralást – legalábbis nem a magyar átlagfizetésből élőkéhez –, akkor mely európai úti célok előzik meg a Magyarországon csak „a tengerpartként” ismert horvát partvidéket. A listán egészen furcsa célpontok – és indokok – is szerepelnek, amikről egyáltalán nem is gondolnánk, hogy éppen nyaralni mennének oda az emberek. A 2024-es évet vitte Marseille Franciaországban, előtte viszont két évig Albánia tengerpartja és fesztiváljai vonzották a legtöbb turistát az öreg kontinensen.
A TimeOut gyűjtése szerint könnyen lehet, hogy 2025 slágere Belgium, azon belül is Antwerpen lesz, ugyanis a kézműves sörök, a pékségek, az elképesztő művészeti helyszínek, a vintage shopok és a borbárok egész egyszerűen jobban vonzzák az embereket, mint a „századik ugyanolyan tengerpart”. Ugyanígy a Balkán városainak (Szkopje, Tirana, Koszovó) brutalista építészete is vonzóvá vált, s noha eddig inkább a tengerpartokat lepték el a tudatosan, előre tervezetten nyaralók, most már a belsőbb területek kerülnek előtérbe a furcsa betonépületeikkel.
Franciaország változatossága viszont garantálja, hogy a nyugat-európai nagyhatalom erről a listáról se maradjon le, csak már nem Marseille a menő, hanem Biarritz. Ezt választották ugyanis Franciaország legélhetőbb városának, így sokan nemcsak nyaralni, de dolgozni is ide jönnek. Mivel ez is egy tengerparti város, ezért a szörflehetőségek tömegeket vonzanak majd az előrejelzések szerint, de az előkelő bárok és a különleges kulináris élmények is célponttá teszik ezt a dél-franciaországi kisvárost.
Természetesen Spanyolország és Olaszország sem maradhat ki, ha népszerű európai üdülőhelyekről van szó, viszont a listán szereplő nevek nem a tipikus, megszokott városokat, partokat takarják. A spanyoloknál a történelmi zsidó negyedéről és a középkori építészetéről, valamint a kerékpározásról is ismert Girona kaphat kiemelt szerepet a nyáron, míg az olaszoknál a Dolomitok váltja a dél-olaszországi hőséget – de persze Nápoly sem maradhatott ki a felsorolásból, csak hogy egy klasszikus is helyet kapjon.
about:blank
A hegyi nyaralások trendje egyre nő, egyre többen Északkelet-Olaszországot választják a perzselő déli tájak helyett – írja a portál.
Végül itt van még Tbiliszi Georgiában, ugyanis az utóbbi időben a brit fiatalok úgy lepik el a várost, mintha valamit ingyen osztogatnának. Pedig igazából nem ingyen, csak nagyon jó áron – legalábbis a nyugat-európai fizetésekhez mérten. Fesztiválok, színházak, fotogén épületek és finom, olcsó grúz borok – tulajdonképpen ennyivel meg is lehet fogni a fiatalokat.
(Borítókép: Turisták élvezik a napot 2021. június 27-én Horvátországban. Fotó: Zavoli / Getty Images)
Forrás: https://index.hu/