Más köntösben ismerhetjük meg a 2001. szeptember 11-i terrortámadást a Netflix legújabb, Amerikai hajtóvadászat: Oszama bin Laden című sorozatából, amelyben felelevenítik a merénylet részleteit, illetve hogy miként tudták kézre keríteni az amerikaiak a terroristát.
2001. szeptember 11., George Bush amerikai elnök éppen gyerekeknek olvas fel egy iskolai tanteremben, amikor az egyik tanácsadója értesíti, hogy repülőgép-baleset történt New Yorkban reggel 9 órakor. Alig egy órával később már az egész Egyesült Államokon eluralkodik a káosz: két utasszállító a World Trade Center tornyaiba csapódik, egy a Pentagont találja el, egy pedig – miután az utasai megtudják, hogy őket is fegyverként akarják felhasználni – a földbe csapódik a Capitolium helyett. Bush nincs biztonságban a földön, így a Mexikói-öböl felett köröznek vele hosszú időn keresztül, miközben vadászgépek figyelik minden mozdulatukat. A CIA épületét kiürítik, csak a terrorelhárítás elemzői maradnak az asztalaiknál, a feladat pedig nem más, mint kideríteni, ki a felelőse a támadásoknak.
Több ezer fenyegetés között válik világossá, hogy az al-Kaida tagjai voltak ott a gépeken. A szervezetre már nyolc évvel korábban ráállt a CIA egy női tagokból álló elemzői csoportja, hogy kiderítse, pontosan ki is Oszama bin Laden. A férfiról csupán annyit lehetett tudni, hogy szaúdi származású, de Afganisztánban harcolt a Szovjetunió ellen, ki szeretné űzni az Egyesült Államokat a térségből, valamint egy új muszlim világot akar felépíteni. Tudták, hogy képzett terroristákkal van dolguk, de azt nem, hogy meg is támadnák közvetlenül az országukat, ugyanis a 911-es merénylet előtt már több támadás érte az amerikai állampolgárokat a Közel-Keleten, ezekben több százan vesztették életüket.
A támadás előtt a CIA jelezte a Fehér Háznak, hogy bin Laden szövetségesei éppen elbúcsúznak az anyjuktól, az al-Kaida vezetője armageddonról, drámai csapásról beszélt egy friss beszédében, valamint hogy jelenleg is a tálibok bújtatják őt Afganisztánban. Az amerikai kormányzat diplomáciai úton kérte a tálibokat, hogy adják ki nekik bin Ladent, vagy a pokol tüze fog Afganisztánra zúdulni, de ők kitartottak a vezető mellett, ezért George Bush világos üzenetet küldött nekik:
” B*ssza meg a diplomácia, háborúba megyünk!
Frontvonal Afganisztánban
Az Egyesült Államok alig néhány héttel a támadás után már meg is jelent Afganisztánban, ahol az északi erőkkel az afgánok között kerestek szövetségeseket, akik már harcoltak a tálibok ellen. A Jawbreaker hadművelet egyik célja volt, hogy bin Laden fejét jégágyon vigyék Washingtonba, de a tálibok kitartottak amellett, hogy az al-Kaida vezetőjét nem adják ki.
A földön túlerőben voltak a dzsihadisták, a műholdas felvételeken jól látható volt, ahogy a határon dugó alakult ki, annyian próbáltak az al-Kaida és a tálibok segítségére sietni. Egyvalamivel azonban nem számoltak, egy 22 éves kezdő, szőke nővel, aki alighogy megérkezett az egyetemről a CIA-hez, máris egy fontos feladatot kapott. Az amerikaiak ugyanis GPS-koordinátákat küldtek a központba, különböző épületek lokációival, ahol a feltételezésük szerint a dzsihadisták tartózkodtak, a nő pedig egy drónt reptetve lőtte ki az építményeket – derül ki a netflixes Amerikai hajtóvadászat: Oszama bin Laden című sorozatból.
Végül a többszörös túlerőben lévő tálibok Kabul felől támadták az afgánokat és az amerikaiakat, utóbbiak segítségére ismét a légierő volt, így könnyedén el tudták foglalni az afgán fővárost, ahol a lakosság a tálibok ellen fordult. Az amerikai lakosság azonban nem osztozott a katonák örömében, hisz több támadásukban is helyiek haltak meg, eközben meg még mindig próbálták feldolgozni a 911-es eseményeket. Oszama bin Laden a hegyekbe menekült, ott ismét rajtaütöttek, ez volt a legnagyobb bombázása az amerikai légerőnek a második világháború óta, és azt hitték, ezzel tényleg vége van. Hat hónappal később azonban az al-Kaida vezére újabb videófelvételt küldött az egyik tévécsatornának.
Vezetők és megvezetők
Éveken keresztül próbálták elemezni, milyen módon juthatnak bin Laden környezetébe, míg egy kezdő újságírónak ez 1998-ban szinte játszi könnyedséggel sikerült. A médiaszakember egy operatőrrel érkezett, a kérdéseire az al-Kaida-vezér a saját nyelvén felelt, így nem tudhatta még akkor, milyen fenyegetések hangzanak el. Csak később derült ki, hogy bin Laden már akkor kijelentette, hogy nem tesznek különbséget civilek és katonák között, válogatás nélkül ölnek meg mindenkit.
A CIA elemzőinek a munkáját néhol segítették, néhol pedig inkább hátráltatták az előrelépésnek tűnő helyzetek. Hiába fogták el a szervezet katonai logisztikai vezetőjét, mivel a férfit ugyan sikerült életben tartaniuk a halálos ágyán, aki el is árult nekik több vezetőt az al-Kaidából, de bin Ladenről nem tett említést. Később Khalid Sheikh Mohammedet, vagyis KSM-et alsógatyában rángatták el a családja mellől, miután kiderült, hogy ő volt az, aki kitervelte a 911-es terrortámadásokat. Ő sem volt hajlandó bin Ladenről beszélni, cserébe azonban több készülő támadásnak a tervét is megosztotta az amerikai hírszerzőkkel. Egyiküket sem végezték ki, ehelyett a Kubához tartozó guantanamói börtönbe szállították őket, ahol további kényszerítéssel próbáltak tőlük információkat megszerezni. Erre azért volt szükség, mert például a 100 órán át tartó alvásmegvonás törvényellenes lett volna amerikai területen.
Eközben egyre nagyobb nyomás volt a CIA-n, ugyanis a média és a lakosság is az ő felelősségüket emlegette a terrortámadással kapcsolatban, később egy vizsgálóbizottság egyenesen kimondta, hogy ők tehetnek mindenről. Ebben a helyzetben mentek bele abba is, hogy Jordánia felajánlott egy, a börtönükben ülő férfit arra, hogy beépítsék az al-Kaidába információkért cserébe. A CIA belement, majd amikor megtudták, hogy közel került bin Ladenhez, akkor a jordán férfit egy afgán katonai támaszpontra hívták. Barátként tekintettek rá, ezért nem kutatták át a felszerelését, így nem is sejtették, hogy a jordán férfi radikalizálódott, és fel fogja robbantani őket. A merénylet feltüzelte az amerikaiakat, és kisvártatva újabb nyomra bukkantak.
A CIA elemzői tudták, hogy elektronikus úton nem fogják tudni beazonosítani bin Laden tartózkodási helyét, mert a férfi vélhetőleg futárok segítségével kommunikál a világgal. Nyolc év kellett hozzá, hogy megtalálják a futárt, egy pakisztáni félig üdülő-, félig katonai kiképzővárosban, egy igazi erődítményben lakott. A futár egy fehér furgonnal hajtott be az erődítménybe egy kapun át, az épületnek extrém magas falai voltak, ablakot pedig alig lehetett látni rajta. Az épület furcsa módon volt extrém biztonságos, az új amerikai elnök, Barack Obama pedig utasításba adta, hogy derítsék ki, miért van ekkora védelemmel ellátva a ház.
Az épületből két család, a futáré és a bátyjáé járt csak ki a kapun keresztül. A falak mögött azonban volt egy harmadik család is, illetve egy magas alak, aki mint egy börtön rabja, úgy rótta a köröket az udvar kövein. A mellé vetülő árnyék és az ABC egyik riportere, John Miller 1998-as interjújának képkockái segítségével azonosították, hogy itt lakik bin Laden. Barack Obama még napokig vacillált a CIA információin rágódva, hogy kockáztasson-e. Ha sikerül is az akció, Pakisztánnak nem szólhatnak, illetve félő volt, hogy a pakisztáni katonaság öli meg az embereit. A problémát végül a nemzetbiztonsági tanácsa elé tárta, ahol Joe Biden akkori alelnök nem támogatta a tervet, mert tartott tőle, milyen lesz a kapcsolat a két ország között baj esetén. Hillary Clinton viszont Obama mellett állt, így 2011 áprilisában eldőlt: rajtaütnek Oszama bin Ladenen.
Oszama bin Laden utolsó napja
A hadműveletnek ízig-vérig tökéletesnek kellett lennie, így a Seal Team 6 számára minden információt biztosítottak. A katonáknak gyakorlásként mindennap felépítették bin Laden rezidenciájának a pontos mását, esténként pedig lebontották, hogy ellenséges műholdak ki ne szúrják, mire készülhetnek. Éjjel-nappal a taktikai mozgást gyakorolták az építményen, de a belsejét nem ismerték, így az meglepetés volt számukra. Pakisztánnak továbbra sem akartak szólni, de féltek tőle, hogy a helikoptereiket hamar kilövik, ha meglátják a légterükben, az esélyeiket azonban növelte, hogy egy eddig ismeretlen technológiával ellátott helikopterekkel utaztak be a bin Laden-rezidencia fölé.
2011 áprilisának végén senki nem sejtette, hogy mi történik a világ másik pontján, bállal és bin Laden-viccekkel poénkodtak a másnapi rajtaütés előtt a vendégek. Május elsején feszült figyelemmel nézték Obamáék, mi történik Pakisztánban a nem éppen kockázatmentes hadműveletben. Az egyik helikopter lezuhant éppen bin Laden kertje felett, az embereik épségben kijutottak, de a lakosság azonnal elkezdte megosztani a Twitteren, hogy robbanás történt a városukban. A csapat 30 perc helyett több mint 42 percig volt odabent, végül mindenkivel végeztek, mert tartottak tőle, hogy bárkiből válhat öngyilkos merénylő. Amikor bemondták a rádióban, hogy megölték Oszama bin Ladent, nem volt taps, néma csendben ültek a Fehér Házban, amíg Obama meg nem szólalt:
” Elkaptuk.
A küldetés azonban addig nem érhetett véget, amíg az amerikai katonák el nem érték az afgán légteret, az idő pedig szoros volt, mert pakisztáni vadászgépek emelkedtek velük együtt a magasba. Végül sérülések nélkül megúszták a küldetést, az ott maradt helikoptert felrobbantották, és az al-Kaidától több fontos iratot is elhoztak.
Oszama bin Ladent később muszlim szertartásoknak megfelelően a tengerbe temették, utólag a Netflix produkciójában megszólalók úgy tekintenek a történtekre, hogy a 911-es csatát az amerikaiak nyerték, de a háborút bin Laden, mert Amerika megosztott lett a katonai hadműveleteknek köszönhetően. Azt pedig, hogy a lakosság ténylegesen nem tudja elengedni a terrortámadás történetét, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a közel háromórányi sorozatot már több mint 12 millióan nézték meg.
(Borítókép: Osama bin Laden. Fotó: Visual News / Getty Images)
Forrás: index.hu