Az Országgyűlés kormánypárti többsége Polt Pétert, valamint Hende Csabát alkotmánybírónak választotta. Polt Péter alkotmánybírói tisztsége miatt megüresedik a legfőbb ügyészi pozíció, ahova már szintén ismert a jelölt személye. A változásokról Hack Péter jogtudóst, az ELTE ÁJK tanszékvezetőjét kérdeztük.
A parlament kedden, titkos szavazáson döntött két új alkotmánybíróról: Polt Péter a legfőbb ügyészi pozíciót hagyja ott az Alkotmánybíróságért, valamint Hende Csaba kormánypárti képviselő, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, volt honvédelmi miniszter is a taláros testület tagja lesz.
Hack Péter lapunknak kifejtette:
Kétféleképpen lehet értelmezni a választás üzenetét. Az új tagok pályájuk vége felé közelednek, Hende Csaba a politikai pályafutása végére ért, Polt Péter pedig hamarosan 70 éves lesz. Az egyik értelmezés, hogy az Alkotmánybíróság úgymond kifizetőhellyé válik, a kormánynak tett szolgálataikért megkapják ezt az elegáns pozíciót. A másik értelmezés, hogy két olyan személyt választanak meg, akik közül az egyik évtizedeken keresztül aktív pártpolitikus volt, a másikra pedig a közvélemény jelentős része úgy tekint, mint a Fidesz emberére. Polt Péter először a Fidesz jelölése után lett helyettes ombudsman, majd 2000-ben, aztán utána kétszer is fideszes támogatással választották legfőbb ügyésszé. Mindkettő értelmezésnek rossz üzenete van. Az Alkotmánybíróság a megválasztásukkal még kiszolgáltatottabbá válik annak a kritikának, hogy nem pártatlan szakmai szervezetként működik, hanem a kormányzati érdekeket képviseli.
A jogtudós arra emlékeztetett, hogy amikor a rendszerváltás hajnalán az akkori politikai elit úgy döntött, hogy az alkotmányos kérdéseket nem a legfelsőbb bíróság bírálja el – ahogy az például az Egyesült Államokban vagy Izraelben történik –, hanem német mintára önálló Alkotmánybíróságot hoznak létre, akkor gondosan törekedtek arra, hogy független, a pártok felett álló testület jöjjön létre.
Hack Péter arról beszélt, hogy annak idején három hullámban töltötték fel a tizenöt tagot számláló Alkotmánybíróságot.
- Az első szabad parlamenti választások előtt csak öt alkotmánybíróról döntöttek, kettőt az ellenzéki kerekasztal, kettőt az MSZP-jelölt, az ötödik személy konszenzusos volt, mindkét fél támogatta.
- Az 1990-es választás után az Országgyűlés döntött további öt alkotmánybíróról. A jelölőbizottság három kormánypárti és három ellenzéki tagból állt, konszenzus nélkül nem lehetett jelölni. A megválasztáshoz kétharmados többség kellett, amivel nem rendelkezett a kormány, tehát a végső döntéshez is konszenzusra volt szükség.
- Az eredeti elképzelés az volt, hogy 1994-ben, a második szabad választás után létrejövő parlamenti többség választja meg a további öt bírót. A konszenzuskényszer szintén létezett: a jelölőbizottságban az ellenzéknek öt, a kormánypártoknak kettő szavazata volt, ugyanakkor a parlamentben a kormánypártiak voltak döntő többségben. Az akkori AB-elnök, Sólyom László meggyőzte az MSZP-s többséget, hogy ne öt, hanem csak három alkotmánybírót válasszanak.
Hack Péter hangsúlyozta, a konszenzuskényszer 2010-ig megvolt, akkor a kormánypárti többség úgy változtatta meg az alkotmánybíró-választás szabályait, hogy a jelölés mandátumarányos bizottságban történik, tehát nincs szükség konszenzusra.
„Az azóta megválasztott alkotmánybírók a jelenlegi kormánytöbbség jóakaratából lettek a testület tagjai, ennek rossz üzenete van. Ráadásul ez azt valószínűsíti, ha az ellenzéknek valamikor kétharmados parlamenti többsége lesz, akkor valamit kezdenie kell az Alkotmánybírósággal. Magyarországon nincs komoly jogász, aki azt mondaná, hogy a mai testület leképezi a társadalom ideológiai sokszínűségét. Gyakorlatilag csak konzervatív alkotmánybírók vannak, miközben a választóknak körülbelül a fele nem konzervatív” – fogalmazott Hack Péter.
Az új legfőbb ügyész „kellemes meglepetés”
Sulyok Tamás köztársasági elnök Polt Péter helyére Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyészét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatóját jelölte.
Hack Péter a jelöléssel kapcsolatban elmondta:
Kellemes meglepetés. A kormánytöbbség tavaly módosította az Alaptörvényt, kivették azt a rendelkezést, amely alapján a legfőbb ügyészt az ügyészek közül kell megválasztani. Ehhez képest mégsem éltek azzal a lehetőséggel, hogy ne ügyészt jelöljenek, ami jó üzenet. Bár a jelölt Polt Péter bizalmi munkatársa volt, de politikai múltja nincs, ügyészként van szakmai elismertsége, például a lúgos orvos ügyében ő képviselte a vádat, és kitűnő vádbeszédet mondott. Nagy Gábor Bálint szakmai alapon akár az ellenzék bizalmát is élvezheti.
A jogtudós ugyanakkor azt is megjegyezte, „jobb lett volna, ha az ellenzéket is bevonják a legfőbb ügyész jelölésébe, de az ő esetében így is lehet esély arra, hogy az ellenzék támogatja a megválasztását. Én nem tudok olyan okokról, amelyek ellene szólnának”.
(Borítókép: Hack Péter 2024. február 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Forrá: https://index.hu/