
Életének 75. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság volt elnöke, az állampolgári jogok volt országgyűlési biztosa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja – közölte az Alkotmánybíróság csütörtökön a honlapján.
Lenkovics Barnabás 1950. július 26-án született Rakamazon. Családja azonban a szomszédos Tiszanagyfaluból származott. Szabolcsnak azon a részén, a Nyíri-mezőségben emberemlékezet óta dolgos, de igen szegény népek laktak. Szülei és nagyszülei is parasztemberek voltak, akik kétkezi munkából, földművelésből, állattenyésztésből éltek. „Ők nem számíthattak semmilyen külső segítségre, csak saját erejükben, leleményükben, kitartásukban bízhattak. A történelem azonban nem kímélte meg őket” – emlékezett vissza egy interjújában.
Szabad magántulajdon, szabad polgár, szabad társadalom
Nagyszülei sorsának alakulása alapjaiban határozta meg gondolkodását. Amikor harminc évvel később, a tulajdonjogról írt egyetemi jegyzetében leírta a szabad magántulajdon, a szabad polgár és a szabad társadalom modelljét, munka közben nagyszüleire is gondolt, akik saját kezűleg teremtették meg a biztonságukat, és ilyen értelemben nem függtek a helyi vagy az országos hatalmaktól.
A szabad embert ugyanis nem szereti sem a kommunista diktatúra, sem a tőkések hatalma. Az ilyen hatalmi tényezők csak azt szeretik, ha függnek tőlük, hiszen éppen a függőségben rejlik a hatalmuk. Az ország polgárait kétszer forgatták ki a magántulajdon, vagyis a saját munkával megszerzett polgári tulajdon intézményéből: először az államosítás, a kolhozosítás során, majd a rendszerváltás, az úgynevezett kárpótlás idején, amikor senkinek nem adtak vissza semmit, vagyis nem részesítették a társadalmat a szocializmus negyven éve alatt felhalmozott társadalmi tulajdonból
– mesélte 2014 tavaszán alkotmánybírói szobájában.
Tiszanagyfaluban járt általános iskolába. Szorgalmas kisdiák volt. Nyolcadikos korában az iskola igazgatója a katolikus pap társaságában azzal kereste fel a szüleit, hogy ennek a Barna gyereknek tovább kellene tanulnia. Így került 1964 őszén ágybérlőnek Nyíregyházára. A gimnázium alatt egy idős református hölgynél, Lili néninél lakott, aki művelt, okos, széles látókörű asszony volt, több nyelven is beszélt. Rengeteget tanult tőle.
1969-ben kezdte meg tanulmányait az ELTE jogi karán. Szerencsésnek tartotta magát, hiszen nagyszerű tanárok – Sárándi Imre, Schmidt Péter, Vékás Lajos és mások – jártak ki rendszeresen a kollégiumba, és tartottak a vidékről érkezett fiataloknak érdekes előadásokat, speciális kollégiumokat. Elmondása szerint az egyetemen a polgári jog állt hozzá a legközelebb. Szakdolgozatát a gazdasági versenyjogról írta. 1974-ben végzett, summa cum laude minősítéssel.
Eredeti látásmód, erkölcsi nagyság
Szakmai érdeklődésének homlokterében évtizedekig a tulajdonjog állt: 1991-ben a kandidátusi értekezését a tulajdonjogi rendszerváltásról, 1999-ben a nagydoktoriját a tulajdon társadalmasításáról és magánosításáról írta, míg 2013-ban megjelent könyvében, az Ember és tulajdon című tanulmánykötetében történelmi távlatokba helyezve elemezte a tulajdonjogi változásokat.
Munkásságát mindig is sajátos, eredeti látásmód jellemezte:
Látszatra azt érzi a polgár: minél több alkotmányos alapjoga van, annál szabadabb. A mindenkori alkotmány azonban közjog, amely vagy tiltásokat, vagy parancsokat fogalmaz meg. Tehát minél több az alkotmányos alapjog, annál inkább gúzsba köttetik a polgár. A nagy kérdés az, hogy milyen határig tekintünk valamit közjognak, és honnan kezdődik a magánjog, a privát autonómia, a polgári szabadság területe. Ez hatalmas felelősség, és ez olyan kérdéseket vet fel, amelyeket nagyon nehéz jól megválaszolni.
1974 márciusától 2012 augusztusáig oktatott az Egyetem téren, az ELTE Polgári Jogi Tanszékén, 2000-től egyetemi tanárként. 1996-ban az ELTE győri kihelyezett tagozatán a Polgári Jogi Tanszék vezetőjévé nevezték ki, amely tisztséget a Széchenyi István Egyetem megalakulását követően is betöltötte, egészen 2015-ig. Nevéhez fűződött a győri egyetemen a polgári jog oktatásának megszervezése, illetve oktatási programjának kialakítása. Tanítványai nemcsak kiemelkedő tudása, hanem erkölcsi nagysága miatt is tisztelték.
Az egyetemi tanár kötelessége
Arra a kérdésre, hogyan lett 2001-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, ezt felelte: egykori professzora, Mádl Ferenc, aki akkoriban a köztársaság elnöke volt, megkereste, hogy vállalja el az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségét.
Az államfő azt mondta, hogy egy egyetemi tanárnak kötelessége legalább öt évig a közjót szolgálni.
Egynapi gondolkodási időt kért, hogy meg tudja beszélni a családjával a felkérést, aztán igennel válaszolt.
Az Országgyűlés 2007 tavaszán választotta meg az Alkotmánybíróság tagjává. A képviselők 2014. december 1-jén az Alkotmánybíróság elnökévé választották 2015. február 25-i hatállyal. Alkotmánybírói és elnöki mandátuma 2016. április 21-ig tartott.
„Az alkotmánybíráskodás sem időtől és tértől független – fejtegette egy beszélgetésünk során. – A körülmények változásával lépést kell tartania. Ugyanazon mércéket, melyeket stabil vagy legalábbis annak vélt körülmények között az Alkotmánybíróság kidolgozott és a jogalkotóval szemben alkalmazott, a jelentősen megváltozott történelmi körülmények között változatlanul alkalmazni nem lehet. Ez bizonyos mércék dogmává merevedését eredményezné, a törvényhozás, a kormányzás, sőt a jogállam működését bénítaná meg, ami lehetetlenné tenné a válság kezelését. Ezzel magyarázható az alapvető jogok tartalmának és feltételrendszerének átalakítása az Alaptörvényben, mint ahogy az Alkotmánybíróság hatáskörének jelentős átalakítása, az egyéni alapjogvédelem irányába való átterelése is.”
Búcsúznak tőle egykori kollégái is
Halálának hírét május 1-jén jelentette be közleményben az Alkotmánybíróság. Mint írják: „Az Alkotmánybíróság jelenlegi és volt tagjai, munkatársai Lenkovics Barnabás személyében gyászolják az Alkotmánybíróság volt elnökét, számos nagy jelentőségű alkotmánybírósági határozat előadó alkotmánybíróját, a polgári jog, azon belül is a dologi jogok szaktekintélyét, valamint az emberi jogok védelmezőjét. Lenkovics Barnabást az Alkotmánybíróság saját halottjának tekinti, a temetésről később adunk tájékoztatást. Emlékét, tanításait és példamutató életútját megőrizzük, munkásságát a jövő generációi számára is továbbadjuk. Nyugodjék békében, Elnök Úr!”
(Borítókép: Lenkovics Barnabás 2015. december 10-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
Forrás: index.hu