Az első magyar panelházak már nyugdíjaskorba léptek, így egyre többeket foglalkoztat a kérdés: meddig bírják ezek az épületek. Tényleg csak ötven évre tervezték őket, ahogy azt a közvélekedés tartja? Építészek segítségével jártuk körbe a fél évszázad után lakhatatlanná váló lakótelepek legendáját.
Az év elején volt 65 éve, hogy az első lakók beköltözhettek az első magyarországi panelházakba. A hajdani Sztálinvárosban, azaz Dunaújvárosban álló társasházak még a helyszínen előregyártott kohóhabsalak-beton panelekből épültek fel, és nem a panelelemeket előállító házgyárban készült falakból – a (Franciaországból indult) házgyári technológia az 1960-as évek elejére jutott el hazánkba szovjet közvetítéssel.
A második világháború után Budapest és a nagyvárosok lakásállománya súlyosan leromlott, miközben az iparosítás miatt tömegek költöztek a városokba. Amire az lett a megoldás, hogy hazánkban is bevezették ezt az akkoriban modernnek számító technológiát, és tucatnyi házgyárat húztak fel az ország különböző pontjain. A gyárak felépítése ugyan költséges volt, ám az ezekben legyártott panelelemek felhasználásával sokkal gyorsabban lehetett építkezni, mint a hagyományos módszerekkel.
Így az 1990-es évek elejéig közel 800 ezer panellakás épült hazánkban, ami egyúttal azt is jelenti, hogy még manapság is minden ötödik magyar család lakik panelben.
Az első magyar panelházak az idén léptek nyugdíjaskorba, így évről évre egyre többeket aggaszthat a dolog, hogy mi lesz velük, nem válnak-e 50 éve elteltével lakhatatlanná, ahogy azt az 1960–1970-es években jósolták a pesszimista becslésekből kiinduló szakemberek?
A kérdés tisztázása érdekében körbejártuk a témát az 1980-as években az újpesti Izzó lakótelep vezető tervezőjeként is dolgozó Miklós Balázzsal, az ADI STUDIO Építészeti Kft. alapítójával, és a céget DANU néven tovább vivő Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ alapítvány elnökével.
Az új technológiával szembeni bizalmatlanságon alapulhat a tévhit
Ez az 50 éves élettartam azt jelenti, hogy ennyi idő után érdemes felülvizsgálni az épület állapotát. Nem pedig azt, hogy addigra biztosan használhatatlanná válik
– fogalmazott a rendszerváltás előtt mindkét nagy, lakótelepek tervezésével is foglalkozó építészirodánál, az állami LAKÓTERV-nél és a fővárosi BUVÁTI-nál is megforduló Miklós Balázs, akivel egy olyan kisebb, 1980-as években épített angyalföldi paneltömbnél találkoztunk, amit szintén ő tervezett.
Forrás: https://24.hu/