Miközben a frontvonalon Ukrajna próbálja megőrizni függetlenségét az orosz agresszióval szemben, Európa több pontján is egyre inkább a háborús előkészületek kerülnek előtérbe.
,,Franciaországban a kormány már arra készíti fel a lakosságot, mi a teendő egy esetleges fegyveres konfliktus esetén.
A forgatókönyvek között szerepel egy Oroszország által indított támadás lehetősége is – nem véletlenül, hiszen a francia kormány szerint Moszkva katonai ereje évtizedek óta nem volt ennyire erős. A lakossági felmérések szerint a franciák 86 százaléka visszahozná a sorkatonaságot, sőt, sokan a nők kötelező katonai szolgálatát is támogatnák.
Közben Kelet-Európában tovább fokozódik a feszültség. Ukrajna egyre súlyosabb jogsértésekről számol be az orosz megszállás alatt álló területeken. Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője szerint Vlagyimir Putyin elnök legutóbbi rendelete az ukrán állampolgárok jogellenes kiutasítását célozza.
A szóvivő „rendszeres deportálásoktól” tart, amelyek súlyos nemzetközi jogi kérdéseket vetnek fel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök időközben aláírta azt a törvényt, amely hadiállapot idején lehetővé teszi az ukrán katonai egységek külföldi bevetését. Szerintük ez új dimenziókat nyithat meg Ukrajna védelmi stratégiájában, különösen akkor, ha a háború kiszélesedik vagy újabb országokat érint.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Európai Unió nem tud egységes álláspontot kialakítani Ukrajna további támogatásáról. Bár Kaja Kallas, az EU külügyi főtárgyalója nagyszabású tervet dolgozott ki 40 milliárd eurónyi támogatásról,
,,A tagállamok közötti nézetkülönbségek miatt a kezdeményezés megtorpant.
A déli országok, amelyek kevésbé érzik közvetlen fenyegetésnek az orosz terjeszkedést, visszafogottak maradtak. Még Franciaország is, amely az EU legnagyobb katonai hatalma, csak mérsékelt lelkesedést mutatott.
Mindeközben a Közel-Keleten is fokozódik a katonai jelenlét:
,,Három amerikai repülőgép-hordozó harccsoport állomásozik a térségben – ilyen mértékű amerikai katonai jelenlétre legutóbb 1991-ben, az Öböl-háború idején volt példa.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy Európa és a világ új biztonsági korszak küszöbén áll. Az események gyorsan változnak, és míg egyes államok már a legrosszabbra készülnek, mások még mindig az egységes válasz megtalálásával küzdenek.
A kérdés már nem az, hogy szükség lesz-e felkészültségre, hanem az, hogy ki milyen gyorsan és hatékonyan tud alkalmazkodni a kialakuló új realitásokhoz.
Forrás: mandiner.hu