Az elmúlt évek pangása után jövőre akár igazi ingatlanpiaci fordulat is jöhet, amelyhez a kormány választások elé időzített intézkedései mellett az is hozzájárulhat, hogy jövőre az előrejelzések szerint újra reálbér-növekedés lesz, a jegybanki alapkamat tovább csökkenhet, erősítve a hitelezést, és élénkülhet a befektetők aktivitása is.

A kormányzati intézkedések egy része kifejezetten a fővárost érinti, azonban számos országos jelentőségű változás is jöhet a tervek alapján. Az alábbi táblázatban összeszedtük azt, ami az eddigi bejelentések és kormányzati nyilatkozatok alapján tudható. 

Kirajzolódik, hogy többségében inkább az elmúlt években megszokott, keresletet érintő beavatkozásban gondolkodik az kormányzat. Van persze néhány olyan intézkedés is, amely a lakáskínálatot is növelheti, azonban ezek vagy olyanok, amelyeket már régebb óta fenntart a kormány (5 százalékos újlakásáfa), vagy nem lesz nagyon jelentős hatásuk (Airbnb-moratórium), vagy pedig nem ismerjük a részleteiket (kollégiumok, fiatalok lakhatási programja).

A táblázatban összeszedett intézkedésekből több is érinti a lakásbérlést. Ez újdonságot jelent, hiszen a kormány család- és lakáspolitikájának fókusza eddig kizárólag a tulajdonszerzés támogatása volt.

Sok múlik a pontos részleteken

A részletek a kisebb volumenű intézkedéseknél is fontosak. Például nem mindegy, hogy a SZÉP-kártyákon lévő pénzekből lehet-e mondjuk háztartási gépeket is venni.

Vagy ott van például a fiatalok lakhatási programja, ami akár egy gigantikus jelentőségű program is lehet. De akár annak is nagy hatása lenne, ha a lakáscafeteriát a lakbérekre is kiterjesztenék

– érzékeltette Balogh László, hogy mennyire fontosak lesznek a konkrét részletek. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az intézkedésekkel kapcsolatban a legnagyobb jelentősége a lakáscafeteria mellett a bankok és a kormány közti egyeztetéseknek lesz a lakáshitelek kamatplafonjáról.

Mivel a bankok jelenleg 6 százalékos forrásköltséggel hiteleznek, a kormány pedig 5 százalékos plafont szeretne, a bankok azt szeretnék, hogy csak egy szűk körre vonatkozzon a kamatplafon. A kormány viszont a teljes piacon szeretné a plafont, ami miatt Balogh szerint komoly csörtére lehet számítani a felek között.

Az is szembetűnő, hogy a kormány igyekezett minél több olyan intézkedéssel előjönni, amelyek nem terhelik nagyon a költségvetést, amivel mostanában sok gond van. Ilyennek számít például, hogy egy évig lehetővé teszik az önkéntes nyugdíjpénztári források és a SZÉP-kártyákra érkező juttatások egy részének lakáscélú felhasználást, de ilyen lehet a bérleti piac újraszabályozása is.

Több intézkedés ingatlanpiaci jelentősége is attól függ majd, hogy milyen költségvetési forrásokat rendelnek majd melléjük. Ezzel kapcsolatban az is érdekes, hogy milyen intézkedések nem kerültek be a kormány által eddig hivatalosan is meghirdetett döntések közé. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján például arról beszélt, hogy a következő évek célja, hogy az elmúlt évekre jellemző átlagos 15-18 ezer helyett legalább évi 25 ezer új lakás épüljön.

A kihirdetett intézkedések közül egyelőre nem lehet beazonosítani, hogy melyik segítene ehhez közelebb kerülni – az új lakások áfája évek óta 5 százalék, ez tehát nem újdonság -, viszont mivel ennek jelentős költségvetési vonzata lehet, elképzelhető, hogy a minisztériumban jelenleg is zajlik a matekozás az új intézkedések költségvetési mozgásteréről, és ez alapján akár még új intézkedések bejelentése sem kizárható. A következő hetekben mindezekről várhatóan többet fogunk megtudni, Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis november 15-ig ígérte az új költségvetési törvényjavaslat beterjesztését, az akcióterv részleteinek kidolgozására pedig november 30-ig adott időt a kormány az erre vonatkozó kormányhatározat alapján.

A kormány új témája, a lakáspiaci megfizethetőség

Nemcsak az intézkedések fajtájában, hanem kommunikációban is nagy változásokat hoztak az új intézkedések. A kormány tagjai az elmúlt hetekben ugyanis olyasmiket mondtak az ingatlanpiac kapcsán, amikről korábban nem igazán lehetett hallani tőlük. Persze a korábbi panel – a kormány támogatja a családok lakhatását – most is gyakran elhangzott, ugyanakkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elszabaduló lakásárakról és bérleti díjakról, a megfizethető lakhatás hiányáról és egyenesen lakhatási válságról kezdett el beszélni.

Ebben a kommunikációs fordulatban az az érdekes, hogy ugyan a lakhatási problémák egy részét a miniszterek próbálják a fővárosi vezetés számlájára írni, végeredményben olyan területről beszélnek, amelyre az elmúlt közel másfél évtizedben a kormány intézkedései jelentős hatással voltak. Mielőtt azonban erre rátérnénk, érdemes röviden áttekinteni a hazai ingatlanpiac elmúlt pár évét, a kormány ugyanis ezzel kapcsolatban is mondott érdekeseket.

HIRDETÉS

Nagy Márton például a Portfolio már említett konferenciáján arról beszélt, hogy habár az infláció letörése sikeres volt itthon, a lakásárak esetében ez nem volt igaz, ott elszabadultak az árak, ezért a kormány célja, hogy biztosítsa a megfizethető lakhatást. Nagy azt mondta, Budapesten egyértelműen lakhatási válság van, de azt is megemlítette, hogy például Debrecenben is 12 évnyi átlagfizetés összespórolására van szükség egy 75 négyzet lakás megvásárlásához. A kormányinfón Gulyás Gergely pedig arról beszélt, hogy az intézkedések azért időszerűek, mert „az elmúlt két-három évben ugrásszerűen megnőttek Budapesten az ingatlanárak, és ennél nagyobb mértékben a bérleti díjak is”.

De hogy nézett ki valójában az emlegetett elmúlt két-három év a hazai ingatlanpiacon? Ahogy az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái alapján is látszik, a 2010-es évek első felének pangása és a második felének felfutása után a járvány hozott törést itthon az ingatlanpiaci forgalomban, és a 2020 előtti időszakhoz jobban hasonlító 2021-es évet követően az infláció növekedésével és a reálbérek csökkenésével párhuzamosan az ingatlanpiaci aktivitás is alábbhagyott.

A Duna House – statisztikai hivatal adatainál részletesebb – havi bontású trendeket mutató ingatlanpiaci tranzakció-becslése szerint itthon az adásvételek száma ugyan még messze van az ilyen szempontból erős évnek számító 2019-től, de már megindult felfele.

Az idei forgalom már szeptemberig elérte a tavalyi egész éves tranzakciószámot, és idén havi átlagban 9200-10800 közti adásvételre lehet számítani az ingatlanközvetítő vállalat előrejelzése szerint. Ez ugyan még messze maradna a 2019-es (és 2021-es) szinttől, de a tavalyi – elmúlt öt évet tekintve abszolút mélypontot jelentő – forgalomhoz képest már jelentős növekedést jelentene.

A forgalom alakulása általában jól előre jelzi az árak alakulását az ingatlanpiacon, ezért nem meglepő, hogy a fenti trendeket az árindexek alakulásában is le lehet követni. Az alábbi ábrán négy országos index (KSH, Magyar Nemzeti Bank, MBH Bank és Duna House) alakulását ábrázoltuk 2015 óta, a 2022 második félévétől eldurvuló infláció hatását kiszűrve, reál értelemben. Látszik, hogy a forgalom 2022-es összezuhanását reál értelemben egy egészen komoly áresés követte körülbelül 2023 elejéig, ezt megelőzően viszont az árak 2015 óta viszonylag egyenletesen nőttek, és a 2023-as stagnálást követően az idei év elején is már újra megindult az árnövekedés. Az árak reál értelemben viszont indextől függően körülbelül még mindig csak 2020-as, 2021-es szinten vannak.

Forrás: G7